„A tehetséggondozásban a legfontosabb feladatunk a megértő figyelem kialakítása. Így van ez a zenei nevelésben is De ha ezt idő, energia hiányában, két rohanás között nem tudjuk időben megadni, akkor generációkat veszíthetünk el” - hívja fel a figyelmet Magyar Margit, a budapesti Tóth Aladár Zeneiskola intézményvezetője. Az intézmény növendékei közül többen is láthatók voltak a Virtuózok eddigi szériáiban, valamint a TV2 Az ének iskolája című műsor első adásában is. „Igaz, az utóbb említettben nem esett szó a versenyző anyaintézményéről” - fejezi ki csalódottságát az igazgató. A Virtuózok indulásakor már óvatosabb volt, több információ után egyeztetett a versenyre jelentkezőkkel., „Büszke vagyok a sok növendékre és felkészítő tanáraira, a gyerekekre, akiket bejutottak és továbbléptek a műsorban. Voltak közöttük döntősök is, pl. Váradi Gyula. A most kezdődő évadban is több jelenlegi és volt növendékünk indul” - meséli Magyar Margit.
Ami a tehetségkutatók teremtette lelki megterhelést, az ismertség elviselését illeti, Magyar Margit, és Benkő Szabolcs, az 1840-ben alapított Liszt Ferenc Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium (Konzi) igazgatója is arról beszél, hogy diákjaik a rendszeres színpadi vizsgák és a gyakori versenyek miatt kevésbé lámpalázasan szerepelnek, mint korosztályos társaik, emiatt nem igazán aggódnak a televízió műsorokban megforduló növendékeik miatt.
Esélyegyenlőség
A zenetanulás komoly pénzügyi ráfordítást jelenthet. Hangszer(ek), kották, térítési díj, versenyző növendékeknél a vidéki, esetleg utazási költségek jelentős tételt tesznek ki. Benkő Szabolcs szerint a művészetoktatás nagyon alkalmas az esélyteremtésre. Úgy látja, hogy akiben megvan a szándék és az elhivatottság, megtalálja a karrierjéhez vezető utat, mert „léteznek hátránykompenzációs módszerek, programok. Ráadásul az a tapasztalatom, hogy aki szociálisan nehezebb helyzetben van, annak nagyobb az igénye a szépre és jóra. Van kapcsolatunk egyházi és állami kollégiumokkal - bár nem könnyű egy hangszeres, azaz hangos gyereket elhelyezni – a Nemzeti Zenede Alapítvány pedig a hangszer beszerzésben is támogatja a konzisokat” – meséli a Konzi igazgatója.
“A zenetanulás egy átlagos növendék esetében viszonylag alacsony költségeket jelent. Az a 6-18 éves, akinek jó a tanulmányi eredménye, a mi zeneiskolánkban - a szükséges kották árán túl - két félévre kb. 20-24 ezer forint tandíjat fizet, ebben benne van a hangszerhasználati díj, a szolfézsoktatás és a zenekari részvétel is. Ez nem is említhető egy napon a magánórák díjaival - fejti ki Magyar Margit. „A zongorán kívül a többi hangszert biztosítani tudjuk, de ez elsősorban a kisebb méretű hangszerekre igaz, ahogy haladunk az egész méretűek felé, egyre kevesebb jó minőségű hangszerrel rendelkezünk. A versenyekre járó növendékeknek szükséges mesterhangszerből is nagyon kevés van nálunk. A nagyon tehetséges, pályaorientált gyerekek családjai vásárolnak néha jó minőségű hangszert, amivel a középiskolát is végig viszi a növendék, de egy középkategóriás darab már több százezer forintos tétel lehet.
Április 20-ig lehet jelentkezni a Nemzeti Tehetség Program idei pályázataira. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleménye szerint a programra 2017-ben ismét 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A több mint 120 éve Bátaszéken született és Los Angelesben 1977-ben elhunyt, a hollywoodi filmipar egyik legtermékenyebb zeneszerzője és hangszerelőjeként számon tartott Zádor Jenő lánya és fia évi ezer dolláros ösztöndíjat alapított. A támogatást a Bátaszéken érettségizett és zenei pályán továbbtanuló növendékek kaphatják.
Nemzeti vagyon
2010 óta egyre kevesebb forrást tudunk bevonni fejlesztésre, a karbantartást is alig tudjuk megoldani, a pótlás pedig egyáltalán nem történik meg. Ezek a hangszerek tekinthetők a nemzeti vagyon részének, így jó lenne előre tervezni. Most kellene rendben tartani a hangszereket ahhoz, hogy a következő generációk is használni tudják azokat. A magánszféra nem lép be nagy tételben a szponzorációba, esetleg egy-egy család adja oda a hangszerét, mert már nincs szüksége rá, ugyanígy néhány hangszerész és hangszerkereskedő. A MOL írt ki tehetséggondozó pályázatot, amelynek keretében kifejezetten a tehetséges gyerekek tudnak pályázni hangszervásárlásra, és a Nemzeti Tehetség Programon keresztül volt még ilyen lehetőség. Amúgy nem jellemző.” – ecseteli a problémákat Magyar Margit.
Tehetséggondozás
A zenetanulás komoly pénzügyi teher FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
„A hazai állami zeneiskolai egyedülálló a világon, a 140 milliós lakosságú Oroszországban mindössze nyolc középfokú intézmény van, míg a nem egészen tízmilliós Magyarországon tradicionálisan kifejezetten zenét oktató középfokú iskolából tíz, alapfokú intézményből 450-500 működik” - érzékelteti a különleges magyar helyzetet a Konzi igazgatója. Alap és középszinten is egyéni foglalkozásokon tanítják hangszeren játszani a diákokat, emiatt például a 400 diákot oktató Konziban 150 tanár dolgozik.” - részletezi Benkő Szabolcs.
„Fodor Ernő 114 évvel ezelőtt nemcsak iskolát alapított, hanem letette az iskolarendszerű zeneoktatás alapjait is. Megszervezte, pl. hogy kocsit küldjenek a város külső részeibe a zenei tehetségért, kialakította az első tanterveket, megmutatta, hogy miért fontos az ellenőrzőkönyv, azaz mindazt, amit ma Magyarországon az iskolarendszerű hangszeres zeneoktatásban teszünk, neki köszönhetjük” – részletezi a kezdeteket Magyar Margit. No és persze Kodály Zoltánnak, aki bebizonyította, hogy a zenei képességek mindenkinél fejleszthetők egy bizonyos szintig. „Az iskola egyrészt megtalálja és oktatja a kivételes zenei képességű gyerekeket, de a többi funkciója legalább ilyen fontos hozzáadott érték: mégpedig az, hogy a zenei nevelés hozzájárul valamennyi tantárgy jobb és eredményesebb tanulásához is, és a hangszeres zenélés, valamint a közösségi élmény megadása révén növeli az esélyegyenlőséget – magyarázza Magyar Margit.
Gyöngyösi Ivett, a Virtuózok első évadában, a 20-24 éves korcsoportban győzött. Vásárosnaményban született, 7 évesen kezdett zongorázni. “Amikor először zongorához ültem, tudtam, hogy ez lesz az életem, magamtól gyakoroltam, soha senki nem kért erre. 11 évesen kerültem a Zeneakadémia Különleges tehetségek osztályába, akkor költözött a család Budapestre.” - emlékezik a zongoraművész. Sok hazai és nemzetközi zenei versenyen indult. Édesapja ösztönözte arra, hogy jelentkezzen a televíziós versenyre, amelynek elsősorban a hazai ismertséget, és sok koncertmeghívást köszönhet. Az alapítvány karitatív nagyköveteként jótékonysági hangversenyt is adott. “Jelenleg Berlinben, a közel-keleti megbékélést szolgáló Barenboim-Said Zeneakadémián tanulok, alkalmanként Daniel Barenboim is foglalkozik velem, mesterem pedig a kiváló Nelson Goerner professzor.” - érzékelteti németországi tapasztalatait Gyöngyösi Ivett, akit Magyarországon legközelebb május 12-én és 14-én hallhat a közönség, a Zeneakadémián Chopin két zongoraversenyét játssza majd.
Peller Mariann: a fiatalok tudják mit akarnak, dolgoznak érte
Peller Mariann FOTÓ: MTVA
– Kinek az ötlete volt a műsor? Mennyi idő alatt valósult meg?
– A Virtuózok műsor a saját ötletem, 2013-ban védettem le a műsorformátumot. Batta András az elsők között tartott velem, és segített ahhoz, hogy a műsor mozgalommá válhasson. Ma már a nemzetközi zenei élet legnevesebb képviselői hirdetik a világban a koncepció értékét és egyedülállóságát. Az ötlet 2010 körül fogalmazódott meg bennem és az első széria 2014 őszén indult el a köztévén.
– Hogyan választódnak ki a versenyzők?
– A műsorba való jelentkezés mindig egyéni, nem az iskola küldi a fiatalokat. A jelentkezőknek egy videót kell beküldeniük, melyet az előválogatók során már szakmai zsűri véleményez. Mivel itt mindenki zeneiskolában, zenetanároknál tanul, nyilván minden fiatal kikéri a tanára véleményét, sőt a felkészülés sem menne nélkülük.
– Mit gondol a versenyzők esélyegyenlőségéről?
– A stúdióban ülő szakmai zsűrinek semmilyen előzetes kapcsolata nincs a versenyzőkkel, még a nevüket sem tudják, amíg a színpadon nem találkoznak velük. És ezután kizárólag ők választják ki a tovább jutókat. Az eddigi tapasztalatok alapján került már döntőbe vidéki zeneiskolás, tanár nélkül egyedül felkészülő fiatal, vagy a zenetanár szülő támogatásával induló zenész is. Nem mindig a neves intézményi háttér számít.
– Mit gondol a lelki terhelésről, a hirtelen jött ismertségről, a felnőttek felelősségéről?
– Fel vagyunk készülve rá, hogy a felelősségünk hatalmas. Azt tapasztalom azonban, hogy kevés esetben van szükség ilyen jellegű mentális segítségre. Ezek a fiatalok tudják mit akarnak, dolgoznak érte és felelősségteljesen veszik az akadályokat.
– Igaz-e, hogy Szenthelyi Miklós kikerült a zsűriből?
– Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő, Batta András Erkel Ferenc-díjas zenetörténész és Kesselyák Gergely Liszt Ferenc-díjas karmester mellett két új zsűritaggal is találkozhatnak majd a nézők. A Liszt Ferenc-díjas világhírű csellóművész Várdai István és a szintén világhírű Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész előtt bizonyíthatnak majd a versenyzők. Szenthelyi Miklós két évadon át volt tagja a zsűrinek és emberi, szakmai hozzáértése hiteles és támogató hátteret biztosított a gyerekek számára. A műsor mai, az első és második szériát összefoglaló adásában újra találkozhatnak vele a nézők. A továbbiakban is sokat fog segíteni a gyerekeknek a felkészülésben, és a harmadik széria egyik új adásban is meg fog jelenni.