Elfogadta a fővárosi közgyűlés szerdán a BKV üzleti tervét, amely miatt a szakszervezetek sztrájkot hirdettek. „A tervezési premisszák a bérfejlesztés lehetőségeit nem tartalmazzák” - utalt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által jegyzett terv arra, hogy a főváros nem tud forrást biztosítani a szakszervezetek által 2017-re követelt 12-13 százalék körüli béremelésre. Szakszervezeti becslések szerint 2017-ben legalább 6,5 milliárd forint kellene ahhoz, hogy fedezni lehessen a három év alatti 30 százalékos béremelés első ütemét. A főváros vezetése azonban azt mondja, hogy Budapest saját büdzséjéből nem tudja kigazdálkodni ezt az összeget, méltányos lenne, ha költségvetési segítséget kapnának.
Három év alatt 34 milliárd forintba kerülne a BKV dolgozói által követelt összesen 34 százalékos béremelés teljesítése. Ez az összeg fele annak, mint amennyit az állam a MÁV alkalmazottainak bérfelzárkóztatására költ el három év alatt. A BKV-nál 9600 dolgozóval lehet számolni, a MÁV-nál 20 ezerrel. A szintén állami tulajdonú Volánbusznál szintén meglesz a 30 százalékos bérfejlesztés, ez kevesebbe kerül a kormánynak, mert a Volánbusznál csak 2600 dolgozó fizetését kell emelni. A legnagyobb hazai közösségi közlekedési cégek közül csak a BKV marad hoppon. A fővárosi tulajdonú társaságnál jelen helyzet szerint nem lesz béremelés. Ha lesz, az is minimális, amit a dolgozók garantáltan nem fogadnak el, ezért kezdenek április 18-án három napos sztrájkba, amit majd egy 5 napos munkabeszüntetés követ.
A BKV képtelen kigazdálkodni évi 11-12 milliárd forintot, legfeljebb 1-2 milliárdot tud összekaparni. Azt is vagyonfeléléssel, ingatlanok értékesítésével és teljesítmény-csökkentéssel, vagyis járatritkítással tudná előteremteni. Több tartalékkal a BKV nem rendelkezik. Ha a kormány mégis megadná a bérfejlesztés fedezetét, hosszú távú finanszírozási szerződésben kellene vállalnia a dolgozói bérek szinten tartását, mivel a vállalatnak ezután se lesz erre saját forrása. Ez pedig épp az, amit a főpolgármester évek óta hiába vesz elő, a miniszterelnök nem hajlandó meghallani, és több támogatást garantálni a BKV-nak - miközben a társaság normatív finanszírozása évről évre csökken.
Eddig semmi jelét nem adta a kormány, hogy akceptálná a BKV dolgozóinak bérfejlesztési igényét, amit Tarlós István is támogat. A főpolgármester meg is írta a maga levelét ez ügyben Orbán Viktornak. Tarthatatlannak nevezte, hogy míg a MÁV-nál és a Volánnál emelkednek a bérek, addig forráshiányra hivatkozva a BKV és a Fővárosi Közterület-fenntartó dolgozói kimaradnak ebből a körből. „Olyan nincs, hogy vannak első és másodrendű alkalmazottak" - vonta le a tanulságot.
A sztrájk miatt a BKV vezetése hangulatkeltéssel vádolta meg a szakszervezeteket, amelyek a bérlecsúszás miatti előállt munkaerőhiány tényeit sorolták Tarlósnak írt februári levelükben. 2016-ban 26 mérnök, 248 szakmunkás és 452 járművezető szüntette meg munkaviszonyát. A BKV belső munkaerő-hiánya 2017. február 28-án 465 fő volt. A BKV úgy számolja, 2017-ben a várható fluktuáció miatt több mint ezer fő pótlását kell megoldani. A munkavállalókért folytatott harcban a BKV a fizetések tekintetében más munkáltatókhoz képest már nem versenyképes. Ráadásul a munkakörök többsége olyan speciális szaktudást igényel, amely a felvételt követő több hónapos, vagy akár egy-másfél éves képzéssel sajátítható el. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, nem sikerült pótolni a hiányzó munkaerőt a folyamatos toborzások, álláshirdetések ellenére sem. Sőt, a helyzet súlyosbodott több olyan szakmában, amelyek állami szintű képzése megszűnt.