A civil partvédők bekiabálása, dobogása mellett fogadta el a közgyűlés a Római parton futó védmű nyomvonalát, vagyis végső soron a mobilgátat. A testületi ülés előtt a fővárosi ellenzékből a szocialista Horváth Csaba kifogásolta az érdemi párbeszéd hiányát, majd tartózkodott a szavazásnál. Karácsony Gergely, a Párbeszéd zuglói polgármestere módosító indítványt nyújtott be, hogy azonnali döntés helyett fővárosi népszavazást írjanak ki a kérdésről, ám ezt a kormánytöbbség elvetette.
Az ülésteremben molinókkal jelen voltak a Greenpeace illetve a Római part beépítése ellen tiltakozó civilek képviselői, akik a parti nyomvonallal szemben az szeretnék, hogy a Királyok-Nánási úton vezessen a nyomvonal. A civilek és az ellenzéki pártok is azt állítják, hogy a fővárosi vezetés és a kormánypárt a hullámtérbe építkező ingatlanspekulánsokat akarja megvédeni a part-menti mobilgáttal, ami szerintük környezetromboló hatású, ráadásul sokkal sérülékenyebb, mint a parttól távolabb futó hagyományos gát lenne; a parti védmű esetleges gyengesége a Csillaghegyi-öblözet lakosságát fenyegeti.
A szavazás előtt ismertették az előterjesztés alapjául szolgáló műegyetemi összehasonlító tanulmányt. Eszerint a Nánási-Királyok útján történő gátmagasításhoz több száz telket kellene kisajátítani. Emellett ki kellene váltani több közművezetéket is. A tanulmány alapján a mobilgát 18 milliárd, a hagyományos gát 25 milliárd forintba kerülne (mint tegnap megírtuk a második adat egy trükk segítségével úgy jött ki, hogy a hagyományos védmű költségéhez hozzácsaptak egy 35 százalékos „projektvezetési” díjat, miközben a két ár között nagyjából 35 százalék a különbség).
Karácsony Gergely, illetve az LMP-s Csárdi Antal is szóvá tette, hogy a közgyűlést megelőző előterjesztés késve érkezett meg, a döntést megalapozó tanulmányt pedig független szakértők fércmunkának, manipulatív anyagnak nevezték. Ráadásul a Nánási úti nyomvonalhoz még terv sem készült, így annak műszaki, környezeti és árvíz-biztonsági vonatkozásairól nem is lehetett érdemben beszélni. Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője szerint a 7 milliárd forint többletköltséget (ha reális lenne) igenis megérné az utolsó természetes partszakasz megvédése. Horváth Csaba felemlegette, hogy csalódott a fideszes Bús Balázs III. kerületi polgármesterben: szerinte a kerületi vezetés a Római-parttal kapcsolatos népszavazástól való félelmében módosította az eddigi szabályokat, így immáron a helyi lakosság 10 százaléka helyett 25 százaléknyi aláírás kell egy kerületi népszavazáshoz.
A döntés előtti zárszavában Tarlós István úgy fogalmazott: „Ne tőlem féltsék a római partot, én ott nőttem fel”. A főpolgármester megígérte: amíg ő a posztján van, addig a partra nem adnak ki építési engedélyt. Ez az állítás meglehetősen erőtlen annak fényében, hogy a miniszterelnökkel bizalmi viszonyban lévő Garancsi István érdekeltségének luxuslakópark-építését a jelenlegi építési tilalom bevezetése előtt az utolsó pillanatban még engedélyezték, Tarlós pedig nem kíván indulni 2019-ben főpolgármester-jelöltként.
A közgyűlés végül a fideszesek igen, illetve Karácsony és Csárdi nem szavazatával, a többi ellenzéki képviselő tartózkodása mellett megszavazta a mobilgátat. A döntés a civil zöldek szerint nem csak a Rómait, hanem a beruházáshoz remélt uniós támogatást is veszélyezteti. A még az első Orbán-kormány idején született, a magyar jogba is bekerült Víz Keretirányelv ugyanis rögzíti, hogy ha egyenértékű beavatkozások közül lehet választani, akkor a környezetileg kedvezőbb, társadalmilag támogatottabb változatot kell megvalósítani. Márpedig a főváros által megrendelt BMER-tanulmány szerint mindkét gátterv megvalósítható, és mindkettő megfelelő árvíz-biztonságot nyújthat. Vagyis a mobilgát kiválasztása ellentétes lehet az uniós joggal, és megakaszthatja az EU-s források megszerzését.