Húsvétkor fogy el a füstölt áruk mintegy harmada, 6-8 ezer tonna, amelynek nagy része a sonka. Érdemes azonban alaposan elolvasni a terméken található tájékoztatót, mert kellemetlen meglepetések érhetik a vásárlót. Igaz, már az árak is eligazíthatnak: 800-1 000 forintért biztosan nem kínálnak legálisan hagyományosan pácolt, füstölt sonkát, legföljebb gyors érlelésű terméket. A hagyományosan elkészített sonka kilója 2000 forinttól kezdődik - hangzott el a Magyar Húsiparosok Szövetségének tájékoztatóján.
A Magyar Élelmiszerkönyv januártól életbe lépett változata is szól a húsvéti sonkáról, pontosítva annak besorolását és 5 százalékban maximálva annak sótartalmát. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára további, az év közepétől életbe lépő módosítások között említette, hogy a sonkákban, párizsi- és virslifélékben, sütő és parasztkolbászokban, szalámikban idén augusztustól már csak legföljebb 10 százaléknyi kézi, vagy gépi csontozással lefejtett húsnyesedék kerülhet. A máj, májas termékekben 12-ről 25 százalékra kell emelni a máj tartalmat. A felvágottak esetében a minimális hústartalomnak el kell érnie az 50 százalékot. A párizsi és virsli még nagyobbat ugrik minőségben, mert 40 százalék helyett 51 százalék hússal készül majd. A legkirívóbb mégis a szafaládé megrendszabályozása volt, mert eddig egyáltalán nem volt előírás a beltartalmára, vagyis ismeretlen nyersanyagokból készült. Nyártól azonban ebbe is 55 százalék húst kell beletenni.
A szigorítás hagyott azért kiskaput a feldolgozóknak. Ha a vállalkozás megváltoztatja a terméke nevét, de az összetételét nem, azt büntetlenül megteheti, hiszen az nem szerepel az Élelmiszerkönyvben.
Az államtitkár szerint a hústartalom növelése nem jár feltétlenül a fogyasztói árak emelésével.
Ebben valószínűleg téved, mert a termelők és feldolgozók is folyamatos áremelkedésről beszélnek. Ugyanis az alapanyagok drágultak és a bérköltségek is alaposan megnőttek. Tavaly éves szinten 20 százalékkal emelkedtek a élősertés árak, ami miatt emelkedett a tőkehúsok és a húskészítmények ára is. Tavaly év elején az 5 százalékos áfakörbe került tőkehúsok is év végére "ledolgozták" a 17 százalékos áfacsökkentést, sőt a fölé drágultak.
Az élősertés árak emelkedése jelenleg is tart, egy év alatt mintegy 100 forinttal nőtt az ára kilónként és jelenleg öt év után ismét 410-420 forint körül jár - említette Éder Tamás, a hússzövetség társadalmi elnöke.
Az alapanyagok drágulása miatt tavaly a húskészítmények ára becslések szerint 4-6 százalékkal nőtt.
Idén várhatóan drágul a sertés tarja, oldalas, comb és más tőkehúsok, de a húskészítményekért is várhatóan a tavalyinál néhány százalékkal többet kell majd fizetni.
A szakember elmondta, éves szinten tavaly 4,6 millió sertést vágtak Magyarországon. Ez azért szép teljesítmény, mert az állomány már a 3 milliót sem éri el, azaz a hazai ellátás érdekében is legalább 1,5 millió jószágot külföldről kell vásárolni.
Az ágazat teljesítményét tavaly az export húzta felfelé. A Népszava kérdésére Éder Tamás elmondta, 2016-ban az uniós sertéshús kivitel egy év alatt 20-25 százalékkal nőtt a Fülöp-szigetekre és néhány hazai cég, amelynek megteremtették erre a lehetőséget, középtávon bekapcsolódhat ebbe az üzletbe.
A lapunk által megkérdezett, ám neve elhallgatását kérő ágazati szakember azonban úgy vélte, a nagy üzletnek nemcsak az állomány, hanem a szakemberhiány is korlátokat szabhat. Amíg egy csontozó Németországban, vagy Ausztriában átlagosan 1300 eurót (árfolyamtól függően több mint 400 ezer forintot) keres havonta, és abból akár 200 ezer forintot is félre tehet, miközben itthon nettóban a felénél alig keres többet, nem jönnek haza és nem maradnak itthon a szakemberek. Ahhoz legalább nettó 270-280 ezer forintos fizetésekre lenne szükség. A szakember szerint lasszóval is nehéz fogni jó középvezetőt, szakmunkást.
Bizonyos kiskereskedelmi láncok nagy mennyiségben, de folyamatosan azonos minőségben, olcsón igényelnek húskészítményeket. A magyar húsipar szereplőinek döntő része nem éri el a szükséges méretküszöböt a biztonságos ellátáshoz. Némelyik kommersz húskészítmény piacáról ezért a hazai cégek visszaszorultak - válaszolta a Népszava kérdésére Éder Tamás.