Huszonkét éve vizsgálja a washingtoni székhelyű nonprofit nemzetközi szervezet, a Freedom House (FH) az olyan országok kormányainak és társadalmának alakulását, amelyek a 90-es években hátat fordítottak a korábbi diktatúráknak és elindultak a demokratikus átmenet irányába. Kelet-Közép Európa, a Balkán és Eurázsia 29 államában értékelik szakértőik 7 olyan mutató változásait, mint a kormányzás demokratikus minősége, a média függetlensége vagy éppen a korrupció elterjedtsége, s a civil társadalom állapota. Idei összesítésükből az derül ki, a hétből Magyarországon 5 területen további visszaesést tapasztaltak még a tavalyi - szintén lesújtó - adatokhoz képest is. Az utolsók voltunk 2016-ban az összesített demokrácia-pontszám alapján a magunk 3,29 pontjával egy olyan 1-től 7-ig terjedő skálán, ahol a legrosszabb helyzetet a 7 pont jelezné.
A FH ma nyilvánosságra kerülő jelentése szerint még rosszabb lett a helyzet a választási eljárásban, a civil társadalom jogait és a független média helyzetét nézve, és visszaesést tapasztaltak a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is. Mindössze két területen nem romlottak ilyen látványosan demokratikus állapotaink: az önkormányzatiságban és az igazságszolgáltatásban. Utóbbi területen viszont csak megállt a korábbi években tapasztalt zuhanás, hiszen egy évvel ezelőtt épp a menekültjogi szabályváltozások miatt mutatta ki a szervezet az igazságszolgáltatási intézményrendszer függetlenségének zuhanását. Összességében kilencedik éve bizonyítja a FH adatokkal alátámasztva a demokratikus viszonyok romlását Magyarországon. Ezért két éve a konszolidált vagy szilárd demokrácia kategóriából visszaestünk a nem szilárd demokráciák közé a szervezet értékelésében.
Tágabb összefüggésekbe helyezve a magyar kormány teljesítményét, a nemzetközi szervezet kimutatta, hogy az utóbbi tíz évben a mi térségünk országaiban gyorsabban csökkent a demokrácia ereje, mint a Balkánon vagy Eurázsiában. Ebből a szempontból kiemelkedőnek tekintik a FH munkatársai a magyar és a lengyel visszaesést, amelyben a Fidesz éveken át tartó kétharmados többsége még azt is lehetővé tette, hogy az Orbán-kormány törvényeknek megfelelve vegye vissza a demokratikus jogokat a társadalom különböző csoportjaitól. Az elemzés készítői felidézték, hogy hatalomra kerülése után a magyar jobboldali koalíció előbb átírta a jogállam alapintézményeinek szabályait, majd felszámolta a független médiát és kiépítette a korrupció mechanizmusait, most pedig - a választásokhoz közeledve - elkezdte a civil szervezetek felszámolását. A jelentés utal rá, hogy a Jog és Igazságosság vezette lengyel kormánynak csak törvények átlépésével sikerül mindezt megvalósítani. (Érdemes megemlíteni: a CEU működését ellehetetleníteni akaró kormányzati szándék ellen a FH is közleményben tiltakozott a hétvégén.)
Az FH világméretű összehasonlítása alapján tavaly 67 országban korlátozták a politikai és polgári szabadságjogokat, és csak 36 államban javultak az állampolgárok demokratikus lehetőségei. Az utóbbi 11 évben mindig több országban romlott a helyzet, mint ahányban javult, ráadásul épp a működő demokráciákban volt tapasztalható jelentős visszaesés. A Freedom House február elején azt közölte: épp a magyar és lengyel példák vetik fel, hogy a 80-as, 90-es évek diktatúrából demokráciába való átmenetének a fordítottja zajlik le a térségben az Orbánhoz hasonló populista vezetők vezényletével.