Magyarországon az elmúlt években azért volt eredményes a munkahely-teremtés, mert a saját utunkat jártuk. Brüsszel azonban támadja a munkahelyteremtő intézkedéseket. Értetlenség fogadta az EU székhelyén a nemzeti konzultáció munkahelyteremtésre vonatkozó állítását. Európai bizottsági tisztviselők széttárták karjukat és megvonták a vállukat, amikor azt kérdeztük tőlük, hogy milyen munkahelyteremtő intézkedéseket „támad Brüsszel.”
Magyar diplomáciai források korábban azt a bizottsági javaslatot hozták fel példaként, amely a kiküldött munkavállalók javadalmazásának EU-n belüli egységesítését célozza az "egyenlő munkáért egyenlő bért" jelszava alapján. De ezt a még el sem fogadott kezdeményezést éppúgy nem lehetne a magyar munkahelyteremtő intézkedések elleni közvetlen támadásnak nevezni, mint azokat a szintén gyakran hivatkozott nemzeti döntéseket, amelyek a külföldi közúti fuvarozó cégeket a helyi minimálbér kifizetésére kényszerítik. Ez utóbbi "támadásokat" ráadásul nem is Brüsszelből irányítják, hanem Berlinből vagy Bécsből.
Orbán Viktor miniszterelnök már többször kifejtette, hogy az unió az úgynevezett "szociális pillér" mögé bújva próbál új hatásköröket magához vonni a szociálpolitikában és az adózásban. "A szociális pillér az eurózóna országainak munkaerőpiacára és jóléti rendszereire vonatkozó elvek és jogok gyűjteménye, amelyet várhatóan e hónapban publikál majd az Európai Bizottság” — közölte kérdésünkre Marianne Thyssen foglalkoztatásügyi biztos szóvivője. Nincs szó arról, hogy a tagállami hatáskörbe tartozó szociálpolitikát kötelező erejű közösségi jogszabályokkal váltsák fel, például a minimálbérről vagy a családi pótlékról. A "szociális pillér" nyitva áll a közös valutát nem használó államok előtt is, de úgy tudjuk, hogy a kormány illetékesei nemrég közölték a biztossal: Magyarország nem kíván a foglalkoztatási és szociális teljesítmények mércéjéül szánt megállapodás részese lenni.
Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja hazánkat. “Az európai szociális pillérnek nincs köze az adózáshoz” — közölte kérdésünkre az Európai Bizottság, bár a magyar kormányfő az ellenkezőjét állítja. Ami a "támadást" illeti, úgy tűnik, hogy Brüsszel letette a fegyvert, legalábbis a februárban kiadott országjelentésében a versenyképesség növelését szolgáló döntésnek nevezte a társasági adó csökkentését. Ha a nemzeti konzultáció kérdése az internet-hozzáférési szolgáltatás kedvezményes áfájáról zajló vitára utal, akkor érdemes leszögezni, hogy Magyarország is elfogadta a hatályos áfa-irányelvet, amely a csökkentést jelenleg nem teszi lehetővé - mutatott rá egyik beszélgetőpartnerünk.
Tagállami forrásból úgy tudjuk, hogy a budapesti bírálat - többek között - a társasági adóalap egységes kiszámítására vonatkozó, felfrissített brüsszeli terveknek szól, amelyekről évek óta nem tudnak megegyezni a kormányok. Egy szakértő, aki közelről ismeri a bizottság adópolitikáját, lapunknak azt mondta: egy közös számítási rendszer bevezetése előnyöket és hátrányokat is rejtene, de elsősorban azok az országok járnának vele rosszul, amelyekben tényleges tevékenységet nem végző, úgynevezett postafiók-cégek működnek.
Az egyhangúság követelménye miatt Magyarország ellenére egyetlen adózási kérdésben sem születhet döntés az Európai Unióban.
Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be. Brüsszel - vagyis az EU mindhárom intézménye - ellenzi az illegális bevándorlást. Az Európai Bizottság javaslatára már egy sor törvény született, illetve készül a külső határok megerősítéséről, a törvénytelenül Európába érkezettek kitoloncolásáról, a határátlépők szigorúbb ellenőrzéséről. Brüsszel csak arra "akarja kényszeríteni Magyarországot", hogy hajtsa végre a kötelező jogszabályokat. Például azt, amely két év alatt 1294 nemzetközi védelemre szoruló ember befogadását írja elő. Egy előkészületben lévő irányelv is csupán a menedékjogot kapott polgárok EU-n belüli elosztását szabályozná, a kormányok megállapodása alapján.
„Brüsszel veszélyes lépésre készül. A rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket.” Az Európai Bizottság tavaly novemberben egy jogszabályi csomag részeként javasolta, hogy a tagországok fokozatosan szüntessék meg a háztartási villamos energia hatósági árszabályozását. Az uniós testület az árszabályozás kivezetésére ötéves átmeneti időt javasol ott, ahol rosszak az energiahatékonysági mutatók és magas az energiára fordított kiadások jövedelemhez viszonyított aránya. „A fogyasztók csak nyerhetnek azon, ha országukban megszűnik a hatósági árszabályozás, és a piac dönt az elektromos áram fogyasztói árának az alakulásáról. A piaci verseny jobb szolgáltatást és alacsonyabb fogyasztói árakat eredményez” - ismételte meg lapunknak a jól ismert magyarázatot az Európai Bizottság illetékes sajtósa, Nicole Bockstaller. Brüsszeli érvelés szerint a hatósági árszabályozás drága mulatság, és nem azokon segít, akiken kellene. Az Európai Bizottság szerint a tagállamok azzal védik a rászorulók érdekeit, ha hozzájárulnak az energiafelhasználás hatékonyságát növelő megoldásokhoz - például a házszigeteléshez - és megfelelő szociális intézkedéseket hoznak.