„Tizenhét éve dolgozok itt. Most már elég, ennyi volt” - mondta lapunknak egy nevének elhallgatását kérő buszvezető. Szerinte sem maradt más lehetőség, mint a sztrájk. Ha pedig azután sem változik semmi, akkor ő is külföldre megy a kollégái után, mivel már évek óta csak folyamatos leépülést látja maga körül a BKV-nál. „Pont ugyanannyit keresek, mint tíz éve” - fakadt ki. Amikor külső cégekbe szerveztek egyes fővárosi és agglomerációs buszjáratokat, akkor neki is le kellett szállnia az addigi csuklós buszáról, ezzel egy csapásra 30-50 ezerrel vitt kevesebbet haza, mivel elvesztette a jármű utáni „vontatási pótlékot”. Most 150 ezer forint körül van az alapfizetése, amit "ilyen-olyan pótlékokkal" és pihenőnapi munkával fel tud kerekíteni 200 ezerre. A lakáshitelét úgy tudta törleszteni, hogy a munka után turistabuszokat is vezetett. Csakhogy már ennek is vége: olyan sokan hagyják el a céget, így a kiesőket csak olyan feszített munkarenddel lehet pótolni, amibe már nem fér bele a másodállás.
„Másfél hónapja tárgyaltunk a BKV-val a bérrendezésről, ám végig csak hitegettek és az időt húzták” – mondta Schumacher Ferenc, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetségének az elnöke (BKKSZ). Holott a helyzet kezdettől világos volt: a MÁV és a Volán dolgozók, mint állami alkalmazottak megkapják a kormány által bejelentett, három év alatt 30 százalékos bérfejlesztést. Ehhez képest másfél hónap után hirtelen kiderült, hogy a jövő héten a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő BKV költségvetésben egy árva fillér sem szerepel bérfejlesztésre. Ekkor döntött úgy a BKKSZ és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) hogy sztrájkot hirdet. A tervek szerint április 18. és 20. között három napon át, majd 24-től 28.-ig öt napon át fognak sztrájkolni.
Ezt a felhívást a BKV a bíróságon ugyan még megtámadhatja, ám ezzel Schumacher szerint legfeljebb pár nap haladékot nyerhet a vállalat. Ha ugyanis a bíróság úgy látja, a sztrájkolók teljesítik a szükséges elégséges szolgáltatást – Schumacher biztos abban, hogy így lesz –, akkor mindenképpen megtartják a munkabeszüntetést.
A HÉV-et már a MÁV üzemelteti, bizonyos buszjáratokat pedig alvállalkozók, de ezeknél nem lesz sztrájk, mert a dolgozók itt megkapták a 30 százalékos emelést.
A sztrájk első napján - a vonatkozó törvények alapján - csak valamelyest lesz csökkentett a forgalom. A második naptól várható komolyabb tumultus: akkor ugyanis csak a reggeli és az esti csúcsidőben kell fenntartani az óránkénti normál forgalom 66 százalékát. A nap többi részében lehet olyan időszak, amikor bizonyos helyeken egyáltalán nem lesz tömegközlekedés. A törvény egy kiskapuja szerint ugyanis ilyenkor csak napi átlagban kell teljesíteni a 66 százalékos üzemet, így a sztrájkolók a járatok megfelelő csoportosításával el tudják érni, hogy bizonyos helyeken ne kelljen járatot indítaniuk. Schumacher Ferenc érdeklődésünkre nem zárta ki ezt a lehetőséget, de részleteket nem említett, mivel az szerinte „része a tárgyalásoknak”.
„Jelenleg egy busz, troli vagy villamosvezető munkától, beosztástól függően nagyjából 150-200 ezer forint keres” – mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint ezt az alsó határt kellene legalább 180 ezer forintra felhúzni, és három év alatt el kell érni a 30 százalékos béremelést. Így talán meg lehet állítani a szakmai elvándorlást. Csak tavaly a dolgozók 10 százaléka mondott búcsút a cégnek, a vezetők, mérnökök, karbantartók. Jelenleg összesen 9300-an dolgoznak főműszakban és további 300-an részmunkaidőben a cégnél, ám ez már a működőképesség határait feszegeti: összesen mintegy félezer dolgozó hiányzik a BKV-nél. Schumacher szerint a hármas metró felújításával és metrópótlóbuszok elindulásával is további 350-400 vezetőre lesz szükség.
„A társaság tisztában van a dolgozók helyzetével, és számol a munkaerő piaci helyzettel, illetve tendenciákkal” – írta a BKV pénteki közleményében, hozzátéve: a BKV Zrt. jelenleg még nem rendelkezik elegendő tartalékkal a munkavállalói követelések teljesítéséhez. A BKV felfelé mutogat: szerintük a fővárosnak és a kormánynak kell megállapodnia az ügyben.
Mint korábban megírtuk, a szakszervezetek panaszai nyomán Tarlós István főpolgármester a múlt héten „hosszú levelet” írt Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Tarlós szerint az állam súlyosan diszkriminálja a BKV (és a FKF) dolgozóit az pedig szerinte sima cinizmus, hogy sorozatos forráselvonás - a jövedelmező fővárosi szolgáltatások, például a díjbeszedés kiszervezése után - a kormány a fővárostól várja a BKV bérrendezését. Azt egyelőre nem tudni, legalábbis a városházán nem árulták el, hogy Tarlós pontosan mennyi forrást kért Orbántól. Schumacher Ferenc úgy becsüli: a BKV esetében 2017-es béremelés 6,5 milliárd forintot, három év alatt pedig összességében 30-34 milliárd közötti összeget igényelne.
