A miniszter álláspontja annak tükrében különösnek látszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy nappal korábban tette közzé korrigált Inflációs jelentését, amelyben a pénzromlás idei ütemét 2,6 százalékra, az NGM által véltnél jóval magasabbra teszi. (Márciusban minden bizonnyal, még ha átmenetileg is elérte a fogyasztói árindex a 3,0 százalékot, ezt követően némi mérséklődés várható.) Mindez azért sem mellékes, mert ha a jegybank prognózisa lesz a „befutó”, az bizonyosan érinti majd nyugdíjakat. Kiigazítást kell tenni, azaz emelni kell a járandóságon az év elejéig visszamenőleg. A jogszabályok szerint ezt novemberben szükséges megtenni, ám több nyugdíjas szervezet is időközi emelést sürget, éppen a meglóduló infláció miatt. A gazdasági tárca vezetője ugyanakkor erre a felvetésre úgy reagált, hogy ezt nem tartja indokoltnak. Úgy vélte az év vége előtti elszámolással – kamatos kamattal – semmit sem veszítenek a nyugdíjasok.
Egyes szakmai körök a gazdasági tárca és a jegybank idei inflációt illető eltérő véleményében a két oldal közötti növekvő feszültséget vélik fölfedezni. A jegybanki jelentéssel kapcsolatban - amely az NGM-et felelőssé teszi azért, mert nem segítette pénzügyi eszközökkel tavaly a gazdaság növekedését -, a miniszter pénteki tájékoztatóján megjegyezte, hogy tavaly még volt olyan időszak, amikor a jegybank éppen ellenkezőleg, azért aggódott, hogy nem elég feszes, ellenkezőleg túl laza a fiskális politika. Pénteken Varga Mihály már úgy értékelt: a költségvetés se nem túl laza, se nem túl feszes, éppen ellenkezőleg, megfelel a kormány pénzügypolitikai céljainak.
A tárca álláspontjára ugyanakkor, miszerint nem kíván módosítani az inflációs előrejelzésén szakmai magyarázat is van, s azt nem a nyugdíjak környékén kell keresni – tudta meg lapunk egy makroelemzőtől. A magasabb infláció okozta nyugdíjkiigazítás miatt a miniszternek aligha lesz álmatlan éjszakája, ugyanis azt így is, úgy is meg kell tenni a törvény szerint – tette hozzá. A szakember ugyanakkor kifejtette: manapság divat a költségvetést – a korábbi évekhez képest – szokatlanul korán készíti el a kormány. Ez történt az elmúlt évben is, így a tervezet összeállításakor az 1,6 százalékos infláció még reálisnak tűnt. Ezért véli a kormány úgy, hogy nem indokolt, hogy prognózisán módosítson. Még annak fényében sem, hogy idén komoly bérkiáramlás tapasztalható, - a többi között - a minimálbért és a garantált bérminimumot is jelentősen emelték, . Ez utóbbi pedig növeli az árak emelkedésének ütemét.
Az infláció alul- vagy felültervezése számos trükkre ad lehetőséget. Ezúttal a dologi kiadásokat – például a múzeumok működési, vagy állami intézmények felújítási költségkeretét - tarthatják vissza az 1,6 százalék változatlanul hagyásával – folytatta a szakértő. Ha ezt most módosítanák, s az inflációs prognózisát is megemelné a tárca, akkor a dologi kiadásokból „élő” intézmények jelezhetnék, hogy az ő mozgásterület, költségvetésüket is növeljék, a korábbi büdzséjüket ugyanis még a korábbi, alacsonyabb infláció alapján hagyták jóvá. Ha minden marad az eredeti elképzelések szerint, azzal - a tárca filozófiája szerint, a költekezési kedvnek szabhat gátat a tárca.
