Ha Soros György nem lenne, Orbánnak és Trumpnak ki kellene találnia - teszi hozzá a szerző. Soros ideális ellenségkép, nem utolsósorban azért, mert rajta keresztül ki lehet szolgálni az antiszemita előítéleteket anélkül, hogy az ember túlságosan láthatóan bepiszkítaná a kezét. Még egyetlen jobboldali populista sem jutott hatalomra saját erejéből Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában, mindig szükség volt a konzervatív elit kollaborációjára és Orbánt is sok éve fedezi az Európai Néppárt az Európai Parlamentben .A szerző kiemeli: az EU úgy is összeomolhat, hogy névleg ugyan valahogy fennmarad, de a közös Európai Ház alapjai lassan erodálódnak. Orbán létrehozott egy modellt, amellyel országa egyszerre lehet az EU-ban és az EU-n kívül, vagyis: beszedi a brüsszeli támogatásokat, de nem tartja magát a szabályokhoz.
A Spiegel Online Orbán ki akarja dobni az amerikai elitegyetemet címmel közölt írást, kiemelve, hogy Orbán Viktor támadásra szólít a civil társadalom ellen, és most a felsőoktatásról szóló törvény módosításával el akarja űzni a Soros György által alapított CEU-t. A liberális portál szerzője kimeli: miután a kormányfő egy év végi interjúban bejelentette, hogy 2017-ben ki kell szorítani az országból Soros Györgyöt és az általa szimbolizált erőket, most hozzá is kezd "ígérete" beváltásához.
Orbán a Soros egyetem bezárását akarja kezdetű cikkében az Il Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilap azt írta, hogy a nacionalista miniszterelnöknek a magyar milliárdos a haza ellensége, és akadály a 2018-as választásokig vezető úton. Az újság Középkelet-Európa egyik legjobb egyetemének nevezi a CEU-t, amelyen 117 ország 1800 hallgatója tanul, s amelynek diplomája Magyarországon és az USA-ban is érvényes végzettségi fokozatnak számít. Soros Györgyöt a magyar nacionalista populista kormány rögeszméjének nevezi, és úgy látja, hogy Orbán Viktor a CEU bezárásával el akarja hárítani populista sodródásának akadályát.
A Financial Times (FT) című londoni gazdaság napilap online kiadásában megjelent cikkben a tudósító azt írta: Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) konferenciáján elmondott csütörtöki beszédével régi sebeket tépett fel, ostorozva a 2015-ös menekültválság idején alkalmazott uniós politikát, amely a magyar kormányfő szerint a terroristákat segítette, és veszélybe sodorta a kontinens keresztény önazonosságát. A FT tudósítója szerint Orbán Viktor szúrósan támadó beszéde, amelyet jórészt feszengő csend fogadott, kirívó hangvételű volt, mivel az európai jobbközép vezetők értekezletének homlokterében a populizmus leszerelése és az EU-ba vetett bizalom helyreállítása állt. Angela Merkel német kancellár, aki régóta Orbán Viktor bírálatainak első számú céltáblája, a magyar kormányfő beszéde alatt feljegyzések írogatásával foglalta el magát, más küldöttek pedig láthatóan kényelmetlenül érezték magukat. A lap tudósítója megjegyzi: a többi résztvevő felszólalásaiban nem konfrontálódott nyíltan Orbán Viktorral, de Merkel erőteljesen védelmébe vette az EU menekültpolitikáját, Enda Kenny ír miniszterelnök pedig Európa egyik alapértékének nevezte a szükséget szenvedők megsegítését.
A történelmi revízió jeleként értékelte Lukács György marxista filozófus szobrának eltávolítását a budapesti Szent István parkból a Le Monde. A francia balliberális napilap szerint az intézkedés a Kossuth tér háború előtti arculatnak megfelelő visszarendezésére emlékeztet, amelynek részeként az első demokratikus magyar köztársaság elnökének, Károlyi Mihálynak a kommunista rezsim alatt állított szobrát is elvitték. A czerző Lou Heliot szerint a történelmet leegyszerűsíteni igyekvő szándék része annak az általános értelmiségellenes hangulatnak, amelyet időnként az antiszemitizmus is áthat, és amelyre folymatosan rájátszik a Fidesz és a Jobbik.
