Becslések szerint mintegy 35-50 ezer munkavállaló hagyta el a 2008-2009-es gazdasági világválság óta az építőipart. A gondokat csak növelte, hogy a jó szakemberek jelentős része külföldön, Nyugat-Európában vállalt munkát - derült ki egy a Construma kiállításon tartott sajtótájékoztatón. Sajnálatos tény, hogy a válságot követően a lakásépítő szegmens piacának 80 százalékát elveszítette. Az uniós források újra indulásával a nagy infrastrukturális beruházások is elvonhatnak a lakásépítési üzletágból erőforrásokat. A 10 éves recesszió alatt az építési vállalkozók többsége nem fejlesztett sem technikát, sem technológiát - vázolta fel a kialakult helyzetet Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, s így a hatékonyság is romlott. Elgondolkodtató, hogy a magyar építőipar teljesítménye negyede például a németének, pedig ott 2000 és 2015. között 40 százalékkal csökkent az iparágban dolgozók száma, de a teljesítmény nem mérséklődött, elsősorban a technikai és technológiai fejlesztéseknek köszönhetően.
Jelenleg olcsóbban lehet cementet, betonacélt, burkolóanyagokat Szlovákiából, Ukrajnából vagy Szerbiából behozni, mint itthon megvásárolni. Márpedig ha ez így van, a magyar cégek ott fognak bevásárolni, ahol olcsóbb.
Az égető munkaerőhiány részben megoldható lenne, ha például a magyar építési vállalkozók ukrán alvállalkozókkal kötnének szerződést a kivitelezésre, mint ahogy az uniós csatlakozás előtt a magyar cégek is ilyen módon dolgoztak Németországban, vagy Ausztriában - válaszolta lapunk kérdésére Koji László. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy míg néhány éve még válogatni lehetett a szakemberek között, ma már akár hónapokra is várni kell egy jó szakiparosokra. Ebben a helyzetben fölbukkanhatnak a kóklerek is, ezért ajánlatos írásbeli szerződést kötni a kivitelezővel. A korábbi években a lakások 70 százalékát írásos szerződés nélkül épültek meg. Azonban nemcsak a szakmunkás kevés, - ma már ők is a fejvadász cégek célkeresztjébe kerültek - de kevés a mérnök is. A felső- és a szakoktatásnak is követnie kellene az igényeket - összegezte a véleményét Koji László.