A kancelláriaminiszter Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott sajtótájékoztatója meglehetősen sokat csúszott ezen a héten is, a tervezett fél 2-es indulás helyett negyed 3-kor léptek a sajtómunkások elé. Lázár közölte, hogy jövő héten lesz a kormányülés, melyen megkezdődik a 2018-as költségvetés előkészítése. Ezután rátért a római nyilatkozatra, ami az EU alapításának 60. évfordulójának alkalmából született meg, legfontosabb üzenete pedig az, hogy csak erős országok tudnak erős közösségeket létrehozni. A V4-ek erre koncentráltak, éppen ezért szóltak a javaslataik a határvédelemről és a terror ellenes küzdelemről, illetve a munkahelyteremtés fontosságáról - mondta.
A jogi határzárral kapcsolatban Lázár ismét a március elején elfogadott és rögtön nemzetközi bírálatok özönét kiváltó törvényjavaslatról szólt, amit Áder János már két hete aláírt. A miniszter szerint az osztrák lakosok biztonságérzete az utóbbi időben jelentősen csökkent, ezért is van szükség a határzár-szigorításra.
Lázár az uniós menekültügyi biztos keddi látogatását "nyomásgyakorlásként" értékelte, hozzátéve, hogy a kvótaper első tárgyalását is hamarosan kitűzik, a kormány megállapítása viszont az, hogy a kötelező betelepítési kvóta elfogadása érdekében a magyar kormányra nagy nyomást helyezhetnek a következő időszakban. "Ez az uniós bíróságok, a bizottság és civil szervezetek részéről érkezhet" - fogalmazott, egyszerre támadva a civileket és Brüsszelt.
A miniszter előre jelezte, hogy várhatóan több, a két bangladesi ügyéhez hasonló döntések születnek majd meg az emberi jogok bíróságán, ami szerinte szintén a nyomásgyakorlás része. Lázár szerint ebben egyetlen egy partnere van Brüsszelnek itthon, ez pedig a Helsinki Bizottság, ami nyíltan politikai tevékenységet folytat, így kutatja fel, hogy kiket képviselhetne Magyarországgal szemben. "Remélem, hogy nem üzletről van szó" - jegyezte meg, majd azt kérte a bizottságtól, hogy ha a bevándorlók védelme nem pénzről szól, akkor azt a közel 3 millió forintot, amelyet a két bangladesi ügyében ítélt meg nekik a bíróság, ajánlják fel az ökomenikus segélyszervezeteknek és a máltaiknak.
A Csíki Sör ügye ezután került szóba a sajtótájékoztatón. Lázár szerint hosszú és nagyon brutális csata mögött vagyunk túl, majd azt ígérte, hogy a kormány meg fogja védeni a hasonló magyar vállalkozásokat is. Ezután nem maradhatott ki a multik témaköre sem, amivel kapcsolatban egyébként ma közölte az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz), hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálata szerint a belföldön és külföldön megvásárolt termékek túlnyomó többsége között semmiféle összetételbeli vagy érzékszervi különbség nincs - hiába próbálta most is ezt sulykolni Lázár (a jelentést Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is félremagyarázta - a szerk.)
A felsőoktatásról szóló törvénytervezet létjogosultságát azzal indokolta, hogy sok külföldi egyetem becsapja a diákokat, visszaél a helyzetükkel, de effektíve nem végez tevékenységet Magyarországon. "Nekik is vállalniuk kell a magyar törvények betartását" - jelentette ki. Az Oktatási Hivatal vizsgálatáról - ami szerinte 28 külföldi egyetem közül 27-nél talált problémákat - jogszerűnek és alaposnak nevezte. Mint mondta, egyetlen kivételt találtak, egy amerikai liberális intézmény ugyanis minden feltételnek megfelelt. Azt, hogy a törvénymódosítás nem a CEU ellehetetlenítéséről szól, azzal magyarázta, hogy ha így lenne, akkor ez a "liberális" egyetem sem maradhatna fenn. A kabinet azt szeretné elérni, hogy a diákok védelme jegyében mindenki tartsa be a játékszabályokat - hangoztatta. Lázár hozzátette, elegendőnek tartja az elkövetkező egy évet arra, hogy az érintett külföldi egyetemek esetében megköttessenek azok a nemzetközi megállapodások, amelyek a tervek szerint a működésük feltételei lesznek. Szerinte minden, ami ezen felül van, "politikai hisztériakeltés".
A vizes vb-ről Lázár kijelentette, hogy ez az esemény óriási lehetőség Magyarország számára, hiszen százmillióknak lesz érdekes az ország abban a néhány hétben. Szerinte pitiáner vita zajlik a sajtóban az építkezések körül, a kormány a pénzeket szabályosan és jól használta fel. Balatonfüred is helyszín lesz, a nyílt vízi számokat rendezik meg. Ideiglenes nézőtér is épül itt, a munkálatok jól haladnak - közölte. Komolyak a követelmények, de Budapest és Balatonfüred is meg fog felelni ezeknek. Minden költséget az állam áll, a balatonfüredieknek a verseny nem kerül extra kiadásba - ígérte.
A reklámadóval kapcsolatban azt mondta: ez volt az első olyan fajsúlyos magyar döntés, amelynek a végrehajtását felfüggesztette az Európai Bizottság. "Én úgy értékelem, hogy nem emelkedik, sőt, 20 milliárd forintot kapnak vissza a reklámadó kötelezettjei" - jegyezte meg. A motiváció az ötlet mögött az volt, hogy a hazai kisebb médiaszereplők kevesebb adót fizessenek, mint mondjuk az RTL Klub. A bizottság azt mondta, hogy nem mehet a sávos adózás, ezért lesz várhatóan 2018-tól egységesen 9 százalékos kulcs. Idén azonban visszajár a pénz azoknak, akikre a reklámadó korábban vonatkozott.
A közterület-felügyelet kamerás bírságolása is szóba került a sajtótájékoztatón, a miniszter Tarlós István és a közterület-felügyelet között kipattant balhéval kapcsolatban kijelentette, hogy egyetért a főpolgármesterrel abban, hogy nem fizetné be a közterületi kamerák által rögzített közlekedési vétségek után kiszabott bírságokat. Lázár hozzátette, hogy az ORFK szerint a közterület-felügyelet kamerái nem is felelnek meg a követelményeknek, amelyek alapján bírságolni lehetne. Pintér Sándort megkérik majd rá, hogy világosabb legyen a szabályozás, ugyanis jelenleg hét jogszabály rendelkezik erről a témáról - közölte.
