"Nem csináltunk semmi rosszat, itt maradunk" - jelentette ki az intézmény rektora, Michael Ignatieff, aki szerint egyértelműen rájuk szabták, ellenük írták a módosítást. Nemcsak saját diákjai és oktatói, de a tudományos világ színe-java a CEU mellé állt, így a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint is fontos, hogy a CEU maradjon. A rektor este találkozott Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével, de egyeztetésükről lapzártánkig nem érkezett hír. A kormány mindenesetre hajthatatlannak tűnik az ügyben, méghozzá épp a magyar törvényekre hivatkozva.
"Ez támadás ellenünk", de "az intézmény nem hajol meg a nyomásgyakorlás alatt! (...) Nem zárjuk be az az egyetemet, a tudományos munkát folytatjuk" - vágott vissza a kormánynak a Közép-európai Egyetem (CEU) elnök-rektora, Michael Ignatieff szerda délután az intézményben tartott telt házas nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen egészen szokatlan módon az újságírók mellett több ország, például az Egyesült Államok, Kanada és Hollandia is képviseltette magát. Mindez persze kevéssé keltett meglepetést a megelőző fél nap után: a kormány ugyanis még kedd este új szintre emelte a "sorosozást" azzal, hogy támadást indított a Soros György által alapított egyetem ellen. A felsőoktatási törvény módosításának az éj leple alatt benyújtott tervezetében ugyanis több olyan változást szorgalmaznak, amelyeket kifejezetten a CEU ellehetetlenítésére írtak. Ha a kormány-előterjesztést ebben a formájában elfogadják, és az abban előírt, nehezen teljesíthető feltételeknek nem tesz eleget a budapesti - "600 magyar munkavállalót foglalkoztató" - intézmény, akkor elveszítheti működési engedélyét. A CEU jelenleg a 42. helyen áll az egyetemeket rangsoroló nemzetközi University Ranking rangsorban.
Rektor: egyetlen megoldás van
Michael Ignatieff azt is elmondta, nem volt egyeztetés a törvénymódosításról, ráadásul azt "hirtelen nyújtották be", így nehezen értelmezhető másképp a tervezett szándék, mint a CEU célba vételeként. Ezzel márpedig a rektor szerint a kormány semmibe veszi azt, amit az egyetem adott a magyar tudományos életnek, nemzetközi kultúrának. Az elnök-rektor szerint "a kormány szándékosan törte meg a bizalmat", és az egyetem ellen intézett támadással, a magyar felsőoktatás szabadságát is célba vette, így az egyetlen megoldás az, ha a kabinet visszavonja a tervezetet. Arra a kérdésre, mi történik, ha a kormány nem vonja vissza azt, úgy felelt: "csak A terv van." Mint mondta, hajlandóak tárgyalni, mert nem akarják növelni a feszültséget, de nem vonulnak vissza, az összes jogorvoslati lehetőséget igénybe veszik majd. Kérdéses azonban, hajlítható-e a kabinet álláspontja, hiszen noha még este találkozott a rektor Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterével, egyeztetésükről lapzártánkig nem érkezett hír. Itt érdemes megemlíteni: szerda kora délután válságtanácskozást tartottak az egyetemen, ahol a CEU vezetői azt kérték a diákoktól és a tanároktól, hogy a közösségi médiát, kapcsolataikat használva, a politikusoknak levelek sokaságát írva küzdjenek az intézményért.
„Nem vonulunk vissza” – sajtótájékoztató a CEU-n FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A rektor ugyanakkor jelezte azt is, a kormány lépésének súlyos diplomáciai következményei lesznek, sőt az Amerikai Egyesült Államok vezetése már kifejezte teljes támogatását, New York állam volt kormányzója pedig szintén kiállt az intézmény mellett, ahogy Kanada nagykövete is. Emellett - tette hozzá - konzultálnak az Európai Bizottsággal, és információik szerint Navracsics Tibor területért felelős uniós biztos is vizsgálja a kérdést.
Amerikai és európai aggodalmak
Ahogy a rektor többször utalt is rá, az ügy azonnal nemzetközi botránnyá dagadt. A budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője, David Kostelancik nyilatkozatot tett közzé, amelyben azt írta: "az Egyesült Államok nagy aggodalommal tekint a magyar kormány által benyújtott törvénymódosítási javaslatra, amely súlyosan akadályozná a Közép-európai Egyetem működését Budapesten Az egyetem az Egyesült Államokban és Magyarországon is rendelkezik akkreditációval, és magyarok ezreit oktatta, alkalmazta. Elsőrangú felsőoktatási intézmény, kiváló hírnévnek örvend Magyarországon és szerte a világon, a tanszabadság fontos központja a térségben. Az egyetem továbbá fontos sikertörténete az amerikai-magyar kapcsolatoknak, és erős kétpárti támogatást élvez az amerikai kormányban. Az Egyesült Államok ellenez bármilyen törekvést, amely veszélyezteti az egyetem működését vagy függetlenségét" - fogalmazott.
Az európai uniós intézményektől szokatlan gyorsasággal, már szerdán valóban szóba került az ügy az Európai Bizottság legfelső vezetésében - írta az Eurologus, amely szerint a bizottság felvette a kapcsolatot az ügyben a magyar kormánnyal. A portál úgy tudja, a Bizottság első alelnöke, a holland szociáldemokrata Frans Timmermans a biztosi kollégium délelőtti ülésén napirenden kívül szóba hozta: a magyar kormány úgy tervezi szigorítani a felsőoktatási törvényt, hogy az EU-n kívüli országokban bejegyzett egyetemek csak kétoldalú nemzetközi szerződések alapján működhetnek. Navracsics Tibor magyar EU-biztos a portálnak nem cáfolta a hírt, de csak annyit közölt: "egyelőre csak vizsgálódunk".
Arról, hogy a CEU elleni támadás mekkora visszhangot keltett, sokat elárul az is: az Index szerint a litvániai Vilnius máris bejelentkezett a CEU-ért. Vilnius polgármestere, Remigijus Šimašius jelezte, hogy mint az egyetem egykori diákja, jól tudja, milyen nagy szerepet játszik a CEU Magyarország és egész Európa tudományos életében, majd bejelentette: meghívja Michael Ignatieff rektort Vilniusba arról tárgyalni, hogy a CEU költözzön a litván fővárosba.
Így lehetetlenítenék el a CEU-t
Palkovics László, oktatási államtitkár ugyan még szerda délelőtt sajtótájékoztatón igyekezett megmagyarázni a törvénymódosítás-tervet, ám az nehezen érthető félre. A tervezetben ugyanis többek között előírnák azt: Magyarországon külföldi felsőoktatási intézmény akkor indíthat oklevelet adó képzést, ha működésének elvi támogatásáról kétoldalú nemzetközi szerződés születik. Vagyis ezután tisztán a kormányzati akaraton múlna az, mely intézmény kaphat engedélyt. Feltétel lenne továbbá, hogy az egyetemnek a székhelye szerinti országban is működtetnie kell felsőoktatási képzést. Itt érdemes felidézni: a CEU egyike azoknak az Egyesült Államokban akkreditált nemzetközi egyetemeknek, amelynek nincs felsőoktatási képzése az Egyesült Államokban. A CEU egyetlen egyetemi campussal rendelkezik, a budapestivel. Súlyos csapás a CEU-ra az is: eddig lehetséges volt, hogy az OECD országokban, így az Egyesült Államokban bejegyzett egyetemek képzést indítsanak Magyarországon. Ezt most megszüntetnék, helyette az az előírás lépne életbe: a nem EU-tagállamokban bejegyezett egyetemek csak kétoldalú államközi szerződés alapján működhetnek.
Enyedi Zsolt, a CEU magyar ügyekért felelős rektorhelyettese úgy elemezte a törvénytervezetet, hogy az alapján ezután külföldi egyetem csak kormányközi szerződéssel működhetne. Szerinte ez világossá teszi: míg eddig szakmai szempontok alapján határozták meg, mit lehet tanítani, ezután politikai döntést hoznak erről. Annak kapcsán, hogy a tervezet szerint a CEU-nak amerikai campust kellene létrehoznia, azt mondta: az egyetemet kifejezetten a helyi közép-európai sajátosságok figyelembe vételéve hozták létre. "Miért lenne attól jobb a magyar felsőoktatás, ha az Egyesült Államokban is lenne CEU-campus?" - utalt kérdésbe fogalmazva arra, hogy aligha szakmai érvek alapján szövegezték a törvénymódosítást. Jelezte azt is: a kormány épp most érezte szükségét annak a módosításnak is, amely szerint ezután már nem dolgozhatnak külön munkavállalási engedély nélkül azok az oktatók, akik nem uniós országból érkeznek. Árulkodó az is, hogy az új előírásokat rendkívül rövid határidővel vezetnék be. Az új feltételeknek 2018. februárjáig kell megfelelni, és ha ez nem történik meg, akkor 2018 szeptemberétől új képzés már nem indítható.
Ezzel szemben Palkovics azzal igyekezett magyarázkodni: ötévente áttekintik az egyetemek működését, és az Oktatási Hivatal mostani, külföldi intézményeket érintő vizsgálata azt mutatta, több felsőoktatási intézmény szabálytalanul működik Magyarországon. (Itt érdemes megemlíteni: a CEU-nál talált hibákról sietett beszámolni az kormányközeli Origo, noha a kisebb adminisztrációs mulasztások pótlása akkor már folyamatban volt.) Az államtitkár szerint persze nem CEU-, vagy Soros-ellenes vizsgálat zajlott, az a 28, itt működő külföldi egyetemet érintette. Szavai szerint egy thaiföldi, egy malajziai, egy kínai és négy amerikai intézménynél probléma az államközi szerződés hiánya. Az oktatási államtitkár hangsúlyozta: minden intézménynek meg kell felelnie a hatályos magyar törvényeknek, "nincs olyan egyetem, nem szabad lennie olyannak Magyarországon, amely a törvények felett állónak képzeli magát, ez igaz egyébként valóban a Soros-egyetemre, a CEU-ra is". Palkovics nemmel felelt arra az újságírói kérdésre, hogy a kormány célja-e a CEU ellehetetlenítése, vagy az, hogy elköltözzön, ugyanakkor a kormányzati kommunikáció szerdán már mindenhol azt harsogta: a CEU nem állhat a törvények felett.
Kiállástól a hárításig
- Lovász László: "Fontos, hogy a CEU maradjon" - közölte a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (MTA). A szervezet honlapján megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott: "a CEU nagyon jelentős tudományos centrum, nemzetközi oktatási intézmény. Jó, hogy Budapesten működik. Nagyon fontos a kutatói és oktatói közösség, a szakmai műhelyek, a kutatócsoportok, a tudományos élet egyben tartása." Lovász jelezte, hogy az MTA és ő maga szívesen vállal közvetítői szerepet az ügy megoldásában.
- Magyar Bálint: Orbán Viktor politikája a hatalomra kerülésétől kezdve másról sem szól, minthogy a társadalmi autonómiákat, az autonóm intézményeket és pozíciókat felszámolja - fogalmazott lapunknak a volt oktatási miniszter, aki szerint a Fidesz és a miniszterelnök célja, hogy az autonóm helyzeteket "patrónus-kliens" viszonnyá alakítsa át, amiben a zsarolás tárgyai intézmények és emberek. Magyar szerint a mostani törvénymódosítás beleillik abba a sorba, amit a felsőoktatás egészével és a társadalommal Orbán művel, másfelől a Trump-adminisztrációnál azt feltételezte, eltűrik, hogy egy testre szabott, önkényes jogalkotással próbálják elüldözni az egyetemet. Pozitív fejlemény az amerikai nagykövetség közleménye, "úgy látszik, hogy az Egyesült Államok nem nagyon engedheti meg magának, hogy mondvacsinált ürügyükkel tegyenek tönkre és üldözzenek el egy 25 éve működő intézményt Magyarországról" - fogalmazott.
- Bokros Lajos: A CEU oktatója, egykori pénzügyminiszter úgy vélekedett, a törvényjavaslat, eléggé homályosan van megfogalmazva ahhoz, hogy a kormány minden esetben kénye-kedve szerint dönthessen az engedélyek ügyében. "Magyarország kormánya a CEU-val szöges ellentétben álló véleményt vall minden fontos kérdésben. Ennek a nem lényegtelen mellékterméke az állandó sorosozás, az alig burkolt antiszemitizmus, a fasizmusba hajló idegengyűlölet, minden etnikai és kulturális mássággal szemben" - fogalmazott.
- Balázs Péter: "Várjuk ki a végét" – reagált a volt külügyminiszter, a CEU oktatója, aki azt is mondta: az a benyomása, hogy nem a CEU szétverése a cél, hanem kifejezetten Soros György, s minden hozzá kötődő intézmény, szervezet célpontja a kormányzati hadjáratnak. Balázs szerint ez már a választási kampány, 2018 tavaszáig kizárólag ezzel tölti majd fel a nyilvánosságot a kabinet, s ennek részeként támadt, támadna rá a CEU-ra is. "Ugyanakkor teljesen ésszerűtlen lépés a kormány részéről, hiszen új frontot nyit egy olyan vélt ellenfél ellen, amely nemhogy soha nem támadta, sokkal inkább támogatta őt és Magyarország fejlődését" - fogalmazott, hozzátéve: "ezzel az egésszel csak Magyarország veszíthet".
- Molnár Péter: A szólásszabadság kutató, slammer úgy fogalmazott: "remélem, hogy bármennyire valószínűtlennek tűnik is ez, mégis félreértésről van szó, amit gyorsan tisztázni lehet, és folytatódhat a magyar oktatási kormányzat és a Közép Európai Egyetem között több mint 25 éve zajló, Magyarország számára is nagyon hasznos együttműködés."
- Kovács Zoltán: A kormányszóvivő, a CEU egykori diákja annyit közölt lapunkkal, hogy senki nem állhat a törvények felett, azokat mindenkinek be kell tartania.
- Lánczi András: "Értekezletet vezetek, ne haragudjon, most nem alkalmas". A Budapesti Corvinus Egyetem rektora elhárította tehát, hogy nyilatkozzon az ügyben, s mivel későbbi, számára is alkalmas időpontot nem kaptunk, kértük: legalább egyetlen mondatot mondjon arról, szolidaritást vállal-e a CEU-val. Lánczi erre annyit közölt, hogy "én nem vagyok politikai szereplő".
