Nem lesz választási törvénymódosítás a 2018-as választások előtt - állította tegnap a Fidesz, miután a demokratikus ellenzéki pártok - a frakcióval rendelkezők - elutasították, hogy csak arról és úgy tárgyaljanak e kérdésben, ahogyan azt a kormányoldal megszabja számukra. "A Fidesz az országgyűlési választásokig már nem kezdeményezi a választási törvények módosítását" - közölte Kósa Lajos. A frakcióvezető indoklásként elmondta, nem sikerült kétharmados támogatást szerezniük a választási eljárási törvény módosításához, amely a többi között a "kamupártok" finanszírozásával volt kapcsolatos. Hozzátette: a módosításról tartott egyeztetéseket a Fidesz lezártnak tekinti és a következő egy évben semmilyen a választási, illetve a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos egyeztetésen nem vesz részt. Rögzítette: a választásokig - a jogbiztonság miatt is - nem hajlandóak módosítani egyik választási törvényen sem. A frakcióvezető ugyanakkor bejelentette: jövő hét szerdára ötpárti egyeztetést kezdeményeztek "a külföldről támogatott ügynökszervezetekkel" kapcsolatos előterjesztésről.
Az MSZP 2018-ban meg fogja nyerni a választást - mondta a párt elnöke soproni utcafórumukon. Molnár Gyula azonban bízik abban, hogy a Fidesz leváltható, az ország pedig megjavítható. A pártelnök azt is elárulta, hogy lát esélyt pártja választási győzelmére, ha közösen indulnak az ellenzéki pártok a Fidesz és a Jobbik ellen, közös miniszterelnök-jelölttel és közös listával.
"Aki más megoldást javasol, az nem akar igazán nyerni" - jegyezte meg. Molnár üzent a "kételkedőknek" is, akiknek azt javasolja, hogy első körben a miniszterelnök-jelölt kérdéséről nyilatkozzanak, hogy van-e jobb javaslatuk Botka Lászlónál. A következő körben a 106 egyéni választókerület jelöltjeiről lehetne egyeztetni, végül pedig a listáról.
Nem igazán érthető ugyanakkor, hogy miért nem hajlandó érdemben - legalább - tárgyalni a Fidesz, ha valóban fel kívánna lépni a kamupártok, s a választási rendszer más problémáival szemben. Az MSZP és az LMP ugyanis nem utasította el a csütörtöki egyeztetést, sőt, érdemi javaslatokkal készültek arra. Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető lapunknak épp ezért úgy kommentálta Kósa bejelentését, "úgy tűnik, a kormányoldal nem ragaszkodik a parlamentáris egyeztetéshez akkor, ha nem tudja átverni saját akaratát, s ha más érdemi ügyek is szóba kerülhetnének".
Az MSZP-frakcióvezetője egyébként már korábban, az e témában rendezett március 9-i ötpárti egyeztetést követően levélben tájékoztatta Gulyás Gergelyt, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes alelnökét, s ezúton Kósa Lajost is arról, hogy mi az MSZP álláspontja a kérdésben. A lapunk birtokában lévő levél szerint Tóth egyértelművé tette: "nyilvánvaló, hogy mind a választójogi, mind a választási eljárási és a népszavazási törvény vonatkozásában számos rendkívül aggályos, a demokratikus, jogállami elveket sértő alapvető probléma van, amiknek korrigálása közös nemzeti érdek. Az MSZP ezekre a súlyos hiányosságokra már akkor felhívta a figyelmet, amikor ezeket a törvényeket a Fidesz kétharmados többségével visszaélve elfogadtatta az Országgyűléssel". Tóth azt is egyértelművé tette: az MSZP-frakció akkor és csak akkor vesz részt a választási eljárásról szóló egyeztetésben, "ha a szándék a valóban szükséges, alapvető korrekciók végrehajtására irányul". Meg is jelölte azokat a témákat, amelyeket az MSZP elengedhetetlenül fontosnak tart módosítani a ma hatályos, a párt és számos szakértő, sőt, az Európai Unió egyes intézményei által is aggályosnak, esetenként alapjogokat sértőnek, s torzítónak tartott választási szisztémában.
A szocialisták azt szeretnék elérni, hogy legyen, s érdemi törvénymódosítás legyen, amely megteremti a külföldön élő magyar állampolgárok levélben szavazásának lehetőségét. Tóth maga is azzal érvelt, hogy súlyosan sérti a választópolgárok esélyegyenlőségét, s így a választójog alkotmányos egyenlőségét az, hogy ma a magyarországi címmel rendelkező, külföldön dolgozó állampolgárok nem voksolhatnak levélben, míg a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkezők igen. Emellett az MSZP frakcióvezetője elengedhetetlennek tartaná azt is, hogy egy választási eljárási módosítás rendezze a külhoni magyar állampolgárok regisztrációját, hiszen ma számos visszaélésre ad lehetőséget, sőt, a hazai választási szervek számára fölösleges adminisztrációs terhet is jelent az, hogy a határon túli magyarokat tíz évre előre regisztráltatták, s e választói névjegyzék nem frissül minden voksolás előtt. "Mindez visszaélések alapját képezheti, azt ugyanis senki nem fogja tudni ellenőrizni, hogy a visszaküldött szavazólapot valójában ki töltötte ki" - fogalmazott Tóth, aki egyébként a levélben szavazás módját is megreformálná, s biztonságosabbá tenné.
Ezen felül az MSZP-frakcióvezető törvényi garanciát kezdeményezett arra, hogy a mindenkori magyar kormány állami, azaz közpénzből pártok érdekében folytatott kampányát tiltsák be, továbbá a pártok érdekében kampányoló civil szervezetekre ugyanolyan szigorú beszámolási kötelezettséget írjanak elő, mint a pártok esetében. Végül Tóth Bertalan maga is kezdeményezte, ami a Fidesz eredeti javaslatában is szerepelt, hogy ne csupán az egyéni képviselőjelöltek állami kampányfinanszírozásának szabályai maradjanak szigorúak, de az eredménytelenség esetén való visszafizetési kötelezettség a pártokra is legyen érvényes, azaz a két százalékot el nem érő szervezetek kampányára nyújtott állami támogatás kerüljön vissza a költségvetésben.
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ezzel szemben a Fidesz - lapunk birtokában lévő javaslata - nem nyúlna hozzá a külföldön élő szavazók nyilvántartásához, vagyis továbbra is lesz rá lehetőség, hogy a jegyzékbe vett, de időközben elhalálozott külhoni polgárok nevében esetleg mások szavazzanak (a névjegyzékbe vétel napjától számított tíz év elteltével törlik csak a korábban kérelemre névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárt), amire nincs racionális magyarázat. A levélben történő szavazással kapcsolatban rengeteg kifogás merült föl, az ügy az alkotmánybíróságig is eljutott, az aggályokkal azonban ezúttal sem foglalkozik a kormányzat: tovább könnyítené a levelező megoldást a határon túli magyaroknál, viszont a hazai lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó állampolgárok - vagyis a kint dolgozók - esetében továbbra sem lenne lehetőség levélszavazásra, ami változatlanul felveti a pártszimpátia szerinti diszkrimináció gyanúját (a határon túliak kilenctizede Fidesz-szavazó, a munka miatt kint élők viszont jellemzően elégedetlenebbek a kormánypolitikával). Jogilag különösen nehezen értelmezhető, hogy a "levélben leadott szavazási irat kellékeit és azok kialakítását" miniszteri rendeletre bízná a tervezet, hiszen így egy szavazat érvényességéről vagy érvénytelenségéről nem törvényi, hanem rendeleti szabályozás döntene.
Miután kifogásait az MSZP és az LMP is szóvá tette, a Fidesz, úgy tűnik, meghátrált az egyeztetéstől, holott például a zöldpárt szakmai fenntartásai ellenére részt vett volna a csütörtökre tervezett tárgyaláson. Szél Bernadett frakcióvezető szerint szeretnék ismertetni pártjuk véleményét, még ha komoly fenntartásaik is vannak a kormányjavaslattal szemben. A választási törvény Hadházy Ákos társelnök szerint sem apró módosításokra, hanem átfogó reformra szorul, tarthatatlan például az a helyzet (amelyen a mostani javaslat sem változtatott volna), hogy több százezer külföldre kényszerült magyart gyakorlatilag megfosztanak a szavazati joguktól. Hadházy szerint értelmezhetetlen az a fideszes álláspont, hogy "az ellenzék egységes tiltakozása miatt lezártnak tekinti a választási rendszer átalakításáról szóló egyeztetéseket", mert egyrészt nem voltak érdemi egyeztetések, másrészt az LMP nemcsak partner lenne a választási törvény reformjában, hanem évek óta követeli is azt. "Abban viszont nem vagyunk hajlandóak részt venni, hogy a Fidesz által áterőltetett, a kizárólag a kormánypárt igényeire szabott rendszer túlkapásai helyett csak az apróbb technikai hibákat javítsuk ki, miközben a választási törvény alapvető igazságtalanságait érintetlenül hagyjuk" - közölte.
Juhász tegnap több kosarat is kapott
Megjelent ugyan egy interjú az Indexen Juhász Péterrel, az Együtt elnökével, amelyben azt ajánlotta, legyen egy "új pólus", induljanak közös listán a 2010 előtti világot elutasító pártok, az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Liberálisok nélkül, alig néhány óra alatt azonban ki is derült: ebből az elképzelésből a világon semmi nem lesz. A megszólított pártok közül ugyanis a Momentum Mozgalom és az LMP is azonnal jelezte: nem kérnek az új pólusból, és ebből a szövetségből. Előbbi közölte: "az emberekkel szövetkezik, nem a pártokkal", amit Hajnal Miklós Momentum-szóvivő azzal egészített ki: "nem lehet szó ilyen jellegű összefogásról, ezt már többször egyértelművé tettük". Ezt erősítette meg Fekete-Győr András elnök is: "mi nem azért jöttünk létre, hogy rögtön más pártokkal szövetségekre lépjünk."
Ezután következett az LMP elutasító üzenete. Ungár Péter, a párt elnökségi tagja ugyanis a felhívást úgy kommentálta: "Juhász Péter is hatalomtechnikázik egy évvel a választások előtt". Az LMP szerint Orbán Viktor érdeke az, hogy az ellenzék listákról, mandátumukról és technikákról beszéljen, ne pedig arról, milyen Magyarországot ajánl a választóknak. Szél Bernadett a Népszava kérdésére megerősítette: Juhász javaslata nem változtat az LMP stratégiáján. A társelnök-frakcióvezető szerint már korábban egyértelművé tették, hogy egyetlen parlamenti pártot sem tekintenek a szövetségesüknek, arról pedig 100 százalékos szavazati aránnyal elfogadott kongresszusi határozat rendelkezik náluk, hogy önállóan készülnek megméretni magukat a választáson. Eközben a szintén megszólított Magyar Kétfarkú Kutya Párt a 444.hu kérdésére azt közölte: "Mi csak olyan pártokkal tudunk együttműködni akikkel hasonló a programunk, ilyen jelenleg nincsen Magyarországon, senki nem akar hegyet építeni vagy az örök életet bevezetni. Az univerzumban persze vannak ilyenek, mint például a Szíriuszi Sörpárt vagy a Ganümédeszi Galaktokolinalista Párt, velük elképzelhetőnek tartjuk a jövőbeni együttműködést."
Egyedül a Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea mondta azt az Indexnek az új pólus ötletéről, hogy a Párbeszéd hisz az együttműködésben, az előválasztást is ezért kezdeményezte. A párt stratégiájáról a döntést az április taggyűlésükön hozzák meg.
