A japán kormány helyzete rendkívül kényes, hiszen a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott két atombomba hatalmas szenvedést okozott a szigetországnak, már csak az amerikai atomtámadások túlélői, a hibakusák iránti tiszteletből is nehéz volt meghozni a döntést a részvételről. Egy túlélő, Fujimori Tosiki, a hibakusák szervezetének főtitkára felszólal a világszervezetben. Japán leszerelési ügyekben illetékes nagykövete, Takamizava Nobusige a tanácskozás első napján ugyanakkor közölte: „Jelen körülmények között Japán számára rendkívül nehéz lenne konstruktív szellemben és jóhiszeműen részt venni a tanácskozáson”.
A tokiói kabinet jelezte, noha távlatilag egyetért a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének célkitűzésével, jelenleg nem támogathatja az atomfegyverek teljes betiltását. Már csak azért sem, mert a távol-keleti szigetország számára – az észak-koreai atomfenyegetés fényében – elsőrendű fontosságú az amerikai nukleáris védőernyő fenntartása.
Az előző amerikai elnök, Barack Obama távlati célként kitűzte ugyan a nukleáris eszközök felszámolását, utóda, Donald Trump azonban nem tekinti prioritásnak az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását. Sőt, beiktatása előtt olyan kijelentéseket tett, hogy Japán és Dél-Korea jobban tenné, ha nem Amerikától várná a védelmet, hanem saját nukleáris arzenált tartana fenn.