Csak Kontrát Károly belügyi államtitkár hozta szóba a magyar menedékjogi törvény kedden életbe lépő módosítását hétfőn, az uniós belügyminiszterek brüsszeli ülésén, amelyen a résztvevők a migrációról tárgyaltak. A tanácskozás végén megkérdeztük a vitát vezető máltai belügyminisztert, hogy az EU soros elnökeként nem tartja-e a aggasztónak a jogszabályi változást, amelyet számos nemzetközi emberjogi szervezet bírált. Carmelo Abela lapunknak azt mondta: a migráció az EU közös problémája, amely közös válaszokat igényel. A belügyi tanácsülésen a svéd miniszter ugyan szóba hozta, hogy Magyarország nem hajlandó visszafogadni az általa regisztrált menekülteket, amire Dimitrisz Avramopulosz azt mondta: ez is szóba kerül majd a magyar kormány illetékeseivel. A migrációért is felelős európai biztos azt ugyanakkor nem árulta el kérdésünkre, hogy az Európai Bizottság elkészült-e már a törvénymódosítás értékelésével. Arról sem kívánt szólni, hogy milyen üzenettel érkezik budapesti tárgyalásaira, de azt közölte, magyarországi megbeszéléseit a "teljes őszinteség" fogja jellemezni.
Kedden a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos már biztosan bőbeszédűbb lesz: hiszen azért érkezik Budapestre, hogy a migrációs és határrendészeti kérdésekről tárgyaljon Pintér Sándor belügyminiszterrel. Aznap lép ugyanis hatályba a "megerősített jogi határzár", azaz az a jogszabály-módosítás, amelyet több nemzetközi jogvédő szervezet és több európai parlamenti képviselő figyelmeztetése nyomán az Európai Bizottság is "figyelemmel kísér". A Belügyminisztérium szerint a határvédelmi szervek felkészültek a törvényváltozás életbe lépésére, a végrehajtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Két helyszínen összesen 324 darab konténert telepítettek, a tranzitzónák üzemeltetését és őrzését a rendőrség, a hatósági feladatokat a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal végzi majd. A szaktárca szerint a határzár célja, hogy "tisztázatlan státuszú migránsok" ne mozoghassanak szabadon az ország, illetve az Európai Unió területén, és ezzel csökkenjen a migráció biztonsági kockázata. A menekültügyi eljárásokat ezentúl a határon folytatják majd le, s csak a 14 évesnél fiatalabb, család nélkül érkező gyerekek léphetnek az ország területére, őket gyermekvédelmi intézményben helyezik el.
Valójában azonban a magyar gyakorlat még ez utóbbiban is igen kétséges. Éppen ezért az Európa Tanács (ET) arra szólította fel Magyarországot, hogy vizsgálja felül új migrációs törvényét, mert az - a strasbourgi testület szerint - azt a kockázatot hordozza magában, hogy a bevándorló kiskorúakat szexuális kizsákmányolásnak tehetik ki. Claude Janizzi, az ET úgynevezett Lanzarote Bizottságának elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött levelében aggodalmát fejezte ki a határőrizet szigorításáról rendelkező szabályozás miatt. Aláhúzta: Magyarország a lanzarotei egyezmény egyetlen részes állama, amely nem alkalmazza azt az elvet, hogy bizonytalanság esetén a menedékkérőket mindaddig kiskorúnak kell tekinteni, míg a kormeghatározás le nem zárul. Ráadásul az új szabályozás a kísérő nélkül érkező 14 és 18 éves közötti kiskorúakat felnőttként kezeli, nem biztosítja számukra az őket megillető gyermekvédelmet, és felügyelőt sem nevez ki melléjük. Keddtől - egyébként több inkriminált esetben eddig is - a kiskorúakat a többi menekülttel együtt az úgynevezett tranzitzónákban helyezik el, a korábbiaknál nagyobb mértékben kitéve őket a szexuális kizsákmányolás lehetőségének. Janizzi felszólította a magyar hatóságokat: egy hónapon belül küldjenek tájékoztatást arról, milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a kísérő nélküli gyermekeket - akár betöltötték 14. évüket, akár nem - már az életkor ellenőrzésének ideje alatt kiskorúnak tekintik és megkapják az ennek megfelelő védelmet.
Menekülteztek és sorosoztak a kormánypártok tegnap a Házban. Halász János fideszes képviselő arra kérte a kormányt a napirend előtti felszólalásában, hogy támadja meg a strasbourgi bíróság "két migráns ügyében" hozott "igazságtalan és elfogadhatatlan" ítéletét, amely szerinte szembemegy a józan ésszel és az uniós joggal, valamint azt is leleplezi, hogy a Soros-szervezetek tízmilliárdokat kereshetnek a "migránsbizniszen". Arról beszélt, hogy a perben a két, az idegenrendészeti eljárás után visszautasított bangladesi migránst a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság képviselte, és a bíróság kártérítésként nekik 3 millió forintot, a civileknek pedig 2,7 milliót ítélt meg. Megjegyezte: ha minden egyes visszautasított vagy idegenrendészeti eljárás alá volt menekült miatt beperlik Magyarországot, akkor "15 ezer migránssal és 2,7 millió forinttal számolva a Soros-szervezetek több mint 40 milliárd forintot kereshetnének a migránsbizniszen". Ezután Halász egyenesen arról beszélt: "fel kell lépni a Soros-támogatásból működő ügynökszervezetek ellen", ezért törvényjavaslatot nyújtanak be az ilyen szervezetek átláthatósága érdekében, amelyről ötpárti egyeztetést is összehívnak.
Dömötör Csaba szintén felháborítónak nevezte az ítéletet, amely szerinte jól mutatja, "milyen, ha létrejön egy hajmeresztő koalíció az embercsempészek, a bevándorlók és az úgynevezett jogvédők között". A Miniszterelnökség államtitkára azt is mondta: 40-50 milliárdos terhet jelentene, ha hasonló pereket indítanának az összes ilyen ügyben.
Arról persze a kormányoldal nem beszélt, hogy ha betartanák az európai emberi jogi egyezményt, ilyen büntetésekkel nem kellene számolnia Magyarországnak, ehelyett a kormányoldal napok óta azzal érvel: ha a strasbourgi bíróság jogerősen is elmarasztalja majd a kabinetet, akkor "meg kell vizsgálni, hogyan lehet megszüntetni a strasbourgi bíróság joghatályát Magyarországon".
