Lázár azt mondta Hódmezővásárhelyen, aki párttag volt, az a magyarok szabadsága ellen esküdött, érdemtelen előnyökhöz jutott. Édesapám a járási pártbizottság után egy kis somogyi tsz elnöke lett. Elnöksége alatt a falu virágzásnak indult, jó viszonyt ápolt a pappal, az egyéni gazdákkal is. Egyikük lányának esküvőjén vőfély voltam. Az egyesített nagy tsz elnöki székébe egy fiatal agrárszakembert javasolt maga helyett, de a tagok kérésére az elnök-helyettességet elvállalta a párttitkárság mellett. Az elnök-helyettességért nem vett fel fizetést, mert úgy több lett volna a bére, mint az elnöké.
Amikor szívbeteg lett, várható volt a kényszernyugdíjazása, az elnök kérésének ellenére sem vette fel a bérét, így kisnyugdíjas lett. Nekünk a Balaton mellett nem volt villánk és autónk sem, Lázár miniszter a milliós fizetése mellett évente gyarapítja műkincsei, ingatlanjai számát. Gyermekei nevén tokaji szőlő, budai lakás van. Én éltem a Viharsarokban, láttam lepusztult falvakat, elszegényedett, éhező embereket és sajnos éhező gyerekeket is. Lázárnak semmilyen erkölcsi alapja nincs arra, hogy minden volt párttagot besározzon, apám emlékét meggyalázza.
