városháza;mobilgát;

- A Városházán fúrják a mobilgátat

A Városházán tiltakoznak ma a Római part megvédésére szerveződött civilek az ingatlanfejlesztési célokért a partszakasz eredeti hangulatát feláldozó gátépítési tervek ellen. A közgyűlés április 5-én szavaz a védmű nyomvonaláról, a városvezetés azonban már megkezdte a mobilgát melletti döntés hangulati előkészítését.

„Ha Tarlós István nem jön a Rómaira, menjünk el hozzá mi és mutassuk meg, hogy mit szeretnének az itt élők és a Római-partot szeretők! Biztonságos árvízvédelmet, gátat a Nánásin, fákat a Rómain!” - ezzel a bevezetővel hívják a szimpatizánsokat a civilek a ma esti városházi demonstrációjukra. Facebook-felhívásuk szerint a Fővárosi Közgyűlés a Népszava információi alapján április 5-én dönteni készül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről, anélkül, hogy teljes körű és objektív információkat osztottak volna meg az érintett lakossággal a lehetséges megoldásokról. 

Az előjelek alapján szinte biztosra vehető, hogy a közgyűlés a mobilgát mellett foglal állást, annak ellenére, hogy a Műegyetem szakértőinek tanulmánya kimutatta: műszakilag mindkét verzió – a Nánási út vonalát követő hagyományos, illetve a parton futó mobil védmű – megvalósítható. A főpolgármester szerint a mobilgát olcsóbb, ám az áraknak eddig a nagyságrendjét sem tudták eltalálni a politikusok.

A római-parti védmű vizsgált nyomvonalaival kapcsolatban Tarlós István főpolgármester a napokban úgy nyilatkozott: számára az az alapkérdés, hogy a változatok mennyibe kerülnek, van-e a költségekre fedezet, és hogy a Csillaghegyi-öblözetben a 70 hektárnyi veszélyeztetett terület "sorsára hagyása mekkora felelősséggel jár". A főpolgármester is megerősítette, hogy technikai értelemben a mobilgát és a Nánási úti hagyományos védmű is megoldás, ám az áruk eltérő: az előző 7 milliárd forinttal olcsóbb. Ezt azonban sokan kétségbe vonják, mondván: egy olyan beruházás esetén, amely már az első kapavágás előtt a tízszeresére drágult, nehéz egzakt számokról beszélni.

Béres András, a Párbeszéd III. kerületi képviselője szerint „nagyon kemény, izzadtságszagú munkával” hozták ki, hogy a mobilgát jelentősen olcsóbb, mert ez volt a megrendelés. „Józan paraszti ésszel nehezen belátható, hogy miért kerül többe egy sokkal alacsonyabb hagyományos védmű” - szögezte le, azt is hozzátéve: még ha igaz lenne is a 7 milliárdos ártöbblet, az sem lenne túlzás egy 5 kilométer hosszú, védett partszakasz megőrzéséért egy olyan városban, ahol egyetlen stadion építésére 190 milliárdot költenek. A mobilgátat elutasító, közös népszavazási kezdeményezést beadó ellenzék szerint egy teljes körű fakataszter és a kivágásra ítélt fák megjelölése nélkül az sem egyértelmű, hogy melyik változat mennyi növény elpusztításával járna.

Tarlós István azt is kijelentette, hogy az összehasonlító tanulmány a parti védvonal mellett foglalt állást, ez azonban ebben a formában csúsztatás: a vonatkozó BME-anyag egyedül az ár alapján tett különbséget a két változat között. "Semmi mást nem akarunk, mint megvédeni Budapest egyetlen teljesen védtelen szakaszát" - fogalmazott Tarlós, megint csak pontatlanul: éppen a Népszava mutatta be a múlt héten azt a fővárosi dokumentációt, amely szerint messze nem a Rómain a legalacsonyabb az árvízbiztonság (az igazán komoly problémák a pesti oldalon vannak Megyer és Angyalföld környékén, a Csillaghegyi-öblözet csupán a középmezőnybe tartozik, Budapest árvízvédelme nem javul érdemben sem a mobilgát megépítésével, sem a Nánási úti gát magasításával).

Az ellenzék szerint nem is a gátépítés ára a valódi dilemma, hanem az, hogy az egyes nyomvonal változatok milyen komplex előnyökkel és hátrányokkal járnak - ebből egyoldalúan kiemelni a bekerülés kérdését és a hullámtérben illegálisan építkezők támogatását, a városfejlesztés teljes félreértése. A két gáttípushoz kétféle területfejlesztési koncepció tartozik – a mobilgát a part beépítését, a Nánási út megerősítése pedig inkább a Római rekreációs hasznosítását szolgálná –, erről kellene folynia a társadalmi vitának

Újra itt a kilakoltatási „szezon”: ideiglenes intézkedés meghozatalát kéri Léhmann György az Európai Bíróság elnökétől a kilakoltatástól fenyegetett egykori deviza-, ma már forintadósok ezrei érdekében. A siófoki ügyvéd anno több ezer hazai devizahiteles nevében indított pereket a bankok ellen, ám a bírósági eljárások a 2014-es forintosítási – Léhmann által csak „bankmentőnek” titulált – törvény megakasztotta, a forintosítással ugyanis az adósok lemondtak a perindításról. A kilakoltatásokat azonban ez a törvény sem szüntette meg.