Európai Unió;Római Szerződés;római nyilatkozat;

A 27 tagállam vezetői. Ritka összhang FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA

- Irány nélkül száguldanak

A tagországok egységét mutatja a Római Nyilatkozat, de csak azért, mert általánosságokat tartalmaz. Az elfogadott deklaráció nem jelöli ki az integráció irányát.

Az Európai Uniót támogató és ellenző tömegeket egyaránt megmozgatta a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója. Az integráció mellett és ellen tüntető tízezrek szombat délután megbénították Róma belvárosát, ahol az Európai Unió megalapításának kerek születésnapját ünnepelték a tagországok állam- és kormányfői. (Theresa May brit miniszterelnök nem vett részt a megemlékezésen.) A brit fővárosban a Brexitet ellenzők vonultak utcára, Brüsszelben az integráció lelkes hívei tartottak nagygyűléseket az uniós intézmények tőszomszédságában. Az európai vezetőket egy nappal korábban fogadó Ferenc pápa szintén az unió értékeire hívta fel a figyelmet: a katolikus egyházfő a Vatikánban hangsúlyozta, hogy az egységes Európa legfőbb értéke a szolidaritás, ami egyúttal a populizmusnak is ellenszere.

Az EU elődjét létrehozó Római Szerződés aláírásának jubileumát éltető felvonulók Európa-szerte felidézték, hogy a kontinens történetének tartós békét és gazdasági virágzást hozó korszaka a közös piac 1957-es megteremtésével köszöntött be. Az ellentábor viszont Európa bajait sorolta: a gazdasági fejlődés egyenlőtlenségeit, a görög államadósság fenntarthatatlanságát, a tömeges bevándorlás okozta nehézségeket, a britek kiválását az Európai Unióból és a nacionalista, populista pártok, mozgalmak térhódítását. Csupa olyan problémát, amelyekre a szervezet vezetői egyelőre képtelenek megfelelő válaszokat adni.

A 27 ország állam- illetve kormányfője által szombaton aláírt Római Nyilatkozat mindenekelőtt az egység megőrzésének a fontosságát hangsúlyozza, ezért elkerüli a nézeteltéréseket kiváltó jelenségek, valamint az EU jövőjét érintő pontos tervek és elképzelések felvázolását. A közös irányról egyébként is csak akkor kezdődhet érdemi párbeszéd a tagállamok között, ha lezajlott az idei választási maraton, és Franciaország, majd Németország megújult vezetéssel vág neki a következő fél évtizednek. Az Európai Bizottság nemrégiben öt forgatókönyvet vázolt fel a következő tíz évre, a tagállamokra bízva a döntést arról, hogyan nézzen ki 2025 Európája.

A szombaton aláírt rövid dokumentum leszögezi, hogy „az Európai Unió a béke, a szabadság, az emberi jogok és a jogállamiság elvein alapuló közösség, valamint gazdasági nagyhatalom, amely a világon egyedülálló mértékű szociális védelmet és jólétet biztosít.” A közös elvek megerősítésén túl, a nyilatkozat felvillantja a többsebességű Európa lehetőségét, amelyben „közösen fogunk fellépni, ha kell, különböző sebességgel és mélységben”, de nyitva tartva a kapukat azok előtt, akik az előre szaladókhoz a későbbiekben kívánnak csatlakozni.

Az általánosságokat tartalmazó szöveg arra mindenképpen alkalmas, hogy egységbe tömörítse az egyébként sokat marakodó tagországokat. A nyilatkozat szerint ugyan az EU „még erősebb szolidaritást mutat” és „a nemzetközi normákat tiszteletben tartó migrációs politikát folytat”, a közelmúlt vitáiból nyilvánvaló, hogy nem mindenki érti ugyanazt ezeken a megfogalmazásokon.

Joseph Muscat máltai kormányfő, az EU soros elnökségének képviseletében a nyilatkozat egyik legfontosabb elemének nevezte a „szociális Európa” megteremtése melletti kiállást. Szerinte ez annak elfogadását jelenti, hogy a huszonhetek támogatják azokat a törekvéseket, amelyek az EU-nak nagyobb beleszólást engednének a szociális ellátórendszerek alakításába. De mi sem áll távolabb a magyar és néhány másik uniós kormány törekvéseitől, mint eltűrni, hogy Brüsszel beleüsse az orrát a bérek vagy segélyek szerkezetébe.

Orbán: csak magunkra számíthatunk
Orbán Viktor szerint a nagy kihívásokra minden ország csak magától remélhet megoldást, az alapvető munkákat mindenkinek otthon kell elvégeznie. „Ha biztonságos Magyarországot akarunk, csak magunkra számíthatunk, nekünk kell biztonságosabbá tenni” – fogalmazott a kormányfő Rómában. Az általa is aláírt Római Nyilatkozat viszont leszögezi: együtt van a legjobb esélyünk arra, hogy befolyással legyünk a globális folyamatokra, hogy megvédjük közös érdekeinket és értékeinket. A dokumentumban lefektetett célok – benne a biztonságos és védett Európa – elérésének legjobb eszköze az Európai Unió.
Merkel nem akar fenyegetni
Angela Merkel német kancellárral az ARD közszolgálati televízió sugárzott interjút egy nappal a római csúcs után. Arra a kérdésre, ésszerű megoldásnak tartja-e, hogy a közösség alkalmazza egyetlen nyomásgyakorlási eszközét, a fejlesztési támogatások csökkentését a menekültek szétosztásáról hozott döntéssel szembeforduló Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben – ahol az igazságszolgáltatást és a médiát érintő kormányzati törekvések nem illeszkednek a római nyilatkozatban is hangsúlyozott jogállamisághoz – Angela Merkel azt mondta: „Nem tartom nagyon jónak, hogy egyszerűen pénzre váltsuk az aggodalmat okozó fejleményeket, és fenyegetni sem szeretnék”– emlékeztet az MTI. Merkel hozzátette: „A fenyegetés nem helyes, a jogállamiság és a szabadság pedig olyan érték, amelynek tisztelete az uniós tagság feltétele.”

Még vasárnap is történtek kisebb-nagyobb robbanások a héten kigyulladt kelet-ukrajnai lőszerraktár körzetében, az eddigi kárfelmérések alapján öt családi ház omlott össze és 243 épületben keletkeztek különböző mértékű károk - közölte Hennagyij Zubko miniszterelnök-helyettes a közösségi portálon.