Eltűnt a legtöbb valaha híres bolgárkertészet, és velük együtt maguk a bolgárkertészek is. Ugyanakkor a magyarországi zöldség-gyümölcs termőterületek is visszaszorultak. Ennek számos oka van. Egyebek mellett az egyre drágább élőmunka, az ágazat magas tőkeigénye is, emellett a szántóföldi növények termesztését kiemelten kezeli az uniós és nemzeti támogatási rendszer is, a zöldség-gyümölcsfogyasztással szemben.
A zöldség-gyümölcs ágazat részesedése az Európai Unió mezőgazdasági termelési értékéből 17 százalékos, miközben a támogatásoknak mindössze 3,5 százaléka jut az ágazatra - hívta fel a figyelmet egy minapi előadásában Raskó György. A közigazgatási tapasztalatokkal is bíró agrárközgazdász-vállalkozó azt a megdöbbentő tényt közölte, hogy napjainkra odáig fajult a helyzet, hogy jó néhány magyar agrárvállalkozó már Marokkóban termeltet, például görög görögdinnyét, Spanyolországból pedig nálunk is megtermő zöldségeket, gyümölcsöket importálunk. Amíg az importált zöldségek mennyiségi aránya a hazai fogyasztásban 3 százalék alatt volt, addig mára elértük a 25 százalékos szintet.
A zöldségágazat, beleértve a termesztett gombát is, korábban évente 1,8-2,1 millió tonna termést adott. Jelenleg ez a mennyiség alig éri el az 1,5 millió tonnát. Egy másik adatsor arról tanúskodik, hogy 2000-2014. között a zöldség-gyümölcs fogyasztás 216 kilóról 106 kilóra zsugorodott.
A magyar zöldség és gyümölcs legnagyobb felvevőpiaca Németország, különösen a zöldpaprika, a friss paradicsom és a meggy kedvelt. Egyébként összességében a vezető exporttermékünk: a csemegekukorica. Viszont az étkezési alma kivitele drasztikusan csökkent. A földművelésügyi kormányzat viszont csak látványos jövőképet fest fel - vélik a szakértők.
A tárcánál elkészítették a Magyar Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégiát, amelynek az a célja, hogy az ágazat jelenlegi évi 2,5 millió tonnás évi átlagos termelését 1,0 millió tonnával megemelje - közölte a napokban egy szakmai konferencián a tárca parlamenti államtitkára. A kormányzati elképzelések szerint a stratégia eredményeként a zöldségtermesztés termésátlaga 35 százalékkal, míg a gyümölcstermesztésé 70 százalékkal emelhető. Magyarországon a hektáronkénti termésmennyiség az uniós átlag fölé emelkedik, amely önmagában 100 ezer új munkahely megteremtéséhez járulhat hozz. A többletfoglalkoztatás 80 százaléka egyébként a termesztésben, míg 20 százaléka a feldolgozóiparban jöhetne létre. Agrárszakemberek azonban ennek a programnak sem jósolnak nagyobb esélyt, minta 2010. után meghirdetett sertésstratégiának. Akkor a kormányzat azt ígérte, hogy a 3 millió darabos állományt 10 év alatt 6 milliósra bővíti, s az eredmény közismert: a helyzet az elmúlt hét évben még romlott is.
A helyzet orvoslására Sallai R. Benedek 20 pontos javaslatcsomagot állított össze, amelyben a zöldség-gyümölcstermesztés gondjaira is kínált megoldási lehetőségeket, de a kormánypárti többség az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában még napirendre sem engedte felvenni a pontokat. Holott drámai tendenciák bizonyítják, valamit tenni kellene - figyelmeztetett az LMP szakpolitikusa. A javaslat-csomagban - egyebek mellett szerepelt az Élelmiszer Könyv átalakítása - oly módon, hogy külföldi származású terméket csak a nemzetközi minőségi szintnek megfelelően lehessen forgalomba hozni.
A zöldségágazat, beleértve a termesztett gombát is, korábban évente 1,8-2,1 millió tonna termést adott. Jelenleg ez a mennyiség alig éri el az 1,5 millió tonnát. Egy mások adatsor arról tanúskodik, hogy 2000-2014. között a zöldség-gyümölcs fogyasztás 216 kilóról 106 kilóra zsugorodott.
Egy félezer termelő megkérdezésével végzett felmérést a növényvédőszer-használati szokásokról a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara. A kutatás eredményeinek ismeretében elmondható, hogy pánikra ugyan nincs ok, de mindenképpen ráfér a szakmára a tájékozódás, a fiatalítás és a tévhitekkel szemben a hiteles információforrások követése. Megoldást jelenthetnek továbbá a biztonságosabb biológiai növényvédőszerek, különösen a laikus hobbikertészek körében.
A kutatás kifejezetten a növényvédőszer-használati szokásokat, a szerekkel kapcsolatos előítéleteket, a szakmai gyakorlatot illetve az általános gazdálkodói paramétereket firtatta. A kérdések vizsgálták, hogy mennyire szabálykövetők a szerhasználatban a magyar kertészek, mennyi energiát áldoznak arra, hogy lépést tartsanak a szakmai követelményekkel, illetve milyen forrásból informálódnak az újdonságokról.
„Amennyiben szakszerűtlen permetezés miatt nem fejtheti ki a hatását egy szer, mert nem a megfelelő helyre jut a növényen, és újbóli kezelést végez a gazda, esetleg túl is adagolva, majd pedig a kezelés után előírt türelmi időt meg sem várva viszi értékesítésre terményeit, akkor halmozottan károsító hatást érhet el a fogyasztónál.” – figyelmeztetett Zsigó György növényvédő mérnök.
