Szabálysértés esetén is lehetőség van arra, hogy az elkövető és a sértett a hatóság vagy bíróság előtti eljárást elkerülve személyesen állapodjon meg a szabálysértéssel okozott kár jóvátételéről. Például egy bolti lopás esetén a tolvaj vállalhatja, hogy rendbe teszi a bolt környékét, és ha ezt a boltos is elfogadja, ezzel lezárul az ügy. Az ilyen megegyezések sokszor hosszú távon jobbak, mint a büntetések. Egyrészt, jóvátételben részesül a sértett, szemben azzal, amikor csak megbüntetik az elkövetőt. Másrészt főleg falvakban, kis közösségekben, ahol mindenki tud mindenről, az elkövető könnyebben visszailleszkedhet a közösségbe, ha látványosan jóváteszi a szabálysértéssel okozott kárt. A közvetítői eljárás sokszor az államnak is jobb, mert olcsóbb, mint valakit hetekre börtönben tartani.
A törvény szabályai azonban olyan bürokratikusak és szigorúak, hogy sokszor rettentően nehéz megszervezni a jóvátételt. A törvény szerint összesen harminc nap alatt kell megegyezni és végre is hajtani a megegyezést. A közvetítői eljárásban postán kell kommunikálni, a levelek kézbesítése és a különböző határidők miatt szakértők szerint sokszor tíz nap is elmegy ezekkel a formaságokkal. Többször előfordul az is, hogy az elkövető vagy a sértett nehezen mozog, éppen külföldre utazott vagy más miatt nem ér rá azonnal. A törvény szerint a harmincnapos határidőt ilyen esetekben nem lehet meghosszabbítani, csak „az eljárás alá vont személy vagyoni és jövedelmi helyzete” miatt lehet hosszabb határidővel dolgozni. Ilyenkor még akkor is nagyon könnyű kicsúszni a határidőből, ha mindkét fél szeretne megegyezni.
Az ombudsman egyetértett a társaság tavaly októberben írt beadványával és megkereste a Belügyminisztériumot (BM), illetve a közvetítőket felügyelő Igazságügyi Hivatalt (IH) is. Az IH egyetértett a felvetett problémákkal, ők is alátámasztották, hogy sokszor gondot okoznak a rövid határidők. A BM szerint viszont nem indokolt a határidők kitolása. Szerintük kis súlyú cselekményekről van szó, és a társadalom is azt várja el, hogy ezek az ügyek gyorsan megoldódjanak, ezért nem hosszabbíthatóak a határidők.
Az ombudsman azonban minden szempontot figyelembe véve arra jutott, hogy a hosszabb határidők összességében jobban szolgálnák a közösség érdekét, ezért arra kérte a BM-et, hogy foglalkozzon a kérdéssel és szükség esetén kezdeményezze a törvény olyan módosítását, ami szerint könnyebb lenne meghosszabbítani a közvetítői eljárás harmincnapos határidejét.