A Majdant követő rendszerváltás óta Ukrajnában élő és politizáló Miheil Szaakasvili volt grúz elnök is bekapcsolódott a Kárpátalját és a magyar kettős állampolgárságot, valamint a terület elmagyarosításának veszélyét vizionáló nyilatkozatháborúba. A minimum grúz és ukrán állampolgársággal rendelkező Szaakasvili szerint Kárpátalján legalább 200 ezer magyar útlevél van, a román határ közeli országrészben, Bukovinában pedig mintegy 300 ezren kaptak román állampolgárságot. Facebook-oldalán közzétett álláspontjában úgy fogalmazott: „Beregszászon voltam, ahol az összes fejlesztési program nem Ukrajnával, hanem Magyarországgal kapcsolódik össze, mindenhol Magyarország és az Európai Unió lobogója van kitéve, az emberek pedig a budapesti időszámítás szerint élnek….”.
Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója viszont következetesen elutasítja azt az időnként felmelegített álláspontot, hogy Magyarország és a kárpátaljai magyarság részéről bármiféle szeparatista, revizionista veszély fenyegetné Ukrajnát. Legutóbb a lembergi polgármester, egyben a Szamopovics parlamenti párt elnöke, Andrij Szadovij állította, hogy Kárpátalja lakosságának 30-40 százaléka kettős állampolgár, és ez veszélyt jelent Ukrajnára nézve. Az ukrán politikában időről–időre felmerül, hogy Kárpátalján is megvalósulhat a donyecki forgatókönyv, csak itt nem Oroszország, hanem Magyarország, Románia és Szlovákia fogja feldarabolni Ukrajnát. A napokban az „ukrán hazafiként” emlegetett Larisza Nicoj gyermekíró fogalmazott meg figyelmeztetést a magyar veszély kapcsán, amire a kormányzó nemes egyszerűséggel úgy reagált, hogy szerinte „pszichiáterhez kellene mennie” Nicojnak.
A kérdés azonban a legfelsőbb szintekig ért. Március 17-én Petro Porosenko államfő törvénymódosító kezdeményezést nyújtott be a kettős állampolgárság megakadályozására, azt javasolva, hogy aki más ország állampolgárságát felveszi, az veszítse el az ukránt. A választásra hat hónapot biztosítana a törvény, aki nem teszi meg önként, attól hatóságilag vonnák vissza ukrán állampolgárságát.
Hasonló álláspontot képvisel az ukrán titkosszolgálat, az SZBU is. Vezetője, Vaszil Hricak sajtótájékoztatón ismertette a hivatal álláspontját. Az SZBU problémának látja a kettős állampolgárságot, főképp azt, hogy állami tisztségviselők is élhessenek a lehetőséggel.
A jelenlegi szabályozás szerint sem engedélyezi Ukrajna a kettős állampolgárságot, de nem is bünteti, az alkotmány kimondja, hogy az ukrán állampolgárság nem vonható vissza. Hivatalos adatok nincsenek arról, hogy hány ukrán birtokol más állampolgárságot is, de becslések és részinformációk szerint valóban többmilliós is lehet a szám. A nyugati országrészben könnyítette eljárásban magyar, román, lengyel állampolgárságot szerezhettek az ott élő magyar, román és lengyel nemzetiségű ukrán állampolgárok, az orosz útlevélért évek óta folyamatos az igény. A kijevi parlament első alelnöke, Irina Herascsenko az állampolgárság vitában azt hangsúlyozta, hogy orosz diplomáciai forrásokból származó információk szerint csak 2016-ban 100 696 ukrán vette fel az orosz állampolgárságot, 2015-ben pedig 67 400-an.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője megfontolatlannak nevezte Porosenko kezdeményezését, jelezve, hogy Ukrajna így nagyon sok állampolgárát veszítheti el.
Mindennek fényében eléggé bizarr az ukrán kormány március közepén hozott határozata miszerint ukrán állampolgárságot kaphat az a külföldi, aki legalább 100 ezer dollárt fektet be az országban. 2017-ben csaknem 4 ezer „fizetős állampolgárt” kész befogadni Ukrajna.
