LMP;népszavazás;NVB;Paks 2;

- Folytatás - Új kérdések a paksi népszavazásért

Már ma újabb kérdésekkel próbálkozik az LMP, miután - ahogy azt várni lehetett - a lapunk által ismertetett, Patyi András elnök nevével fémjelzett indoklással megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az LMP szóvivőjének a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdéseinek hitelesítését. Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint az NVB határozataival csakis arra keresett érveket, miért ne kelljen népszavazást tartani a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban.

Mint megírtuk: mind az öt kérdés esetében alapvetően az volt a hitelesítés-megtagadás oka, hogy azok nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásába ütköznek, illetve nem felelnek meg az egyértelműség követelményének. Az NVB egyes kérdések hitelesítésének megtagadásakor arra is hivatkozott, hogy miközben egy eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdések megfogalmazása azt a látszatot kelti, hogy egy mostani döntéssel akár 20 évre kötelező érvényű döntést tudnak hozni a választópolgárok. Szél nevetségesnek nevezte az NVB érveléseit, s úgy látja, a nukleáris lobbi betette a lábát az NVB-be, az egyik legfontosabb népképviseleti szervbe. "Sokkal egyszerűbb kérdés abban dönteni, akarunk-e egy elavult, drága, az országot függőségbe taszító erőművet az ország közepébe, mint hogy hogyan akarunk megoldani egy világméretű migrációs válságot" - jelentette ki. Az LMP országgyűlési képviselője különösen felháborítónak nevezte az NVB-nek azt az érvelését, miszerint a kérdések egy része túl összetett szakmai téma ahhoz, hogy azokban a választók dönteni tudjanak. "Így tettek a szocialisták is a vizitdíj ügyében tartott népszavazás idején, ez a bukott politikusok módszere" - fogalmazott. Az LMP szerint az NVB meg akarja fosztani a magyar embereket attól a lehetőségtől, hogy a paksi bővítés ügyében állást foglaljanak. Hozzátette: ha jogi csatát kell vívni, az LMP azt fogja tenni, és "darabok szedi" az NVB indoklását, továbbá újabb kérdéseket nyújt be, kettőt már ma.

Semmilyen szankciója nem lesz a jövőben annak, ha valamely illetékes átláthatatlanul szórja a közpénzt kommunikációs célokra, a kormány ugyanis kitörölte az erről szóló bekezdést a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról (NKOH) szóló rendeletéből. Emellett egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra", ám ezekről sejteni is nehéz, miket takarnak.