Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, hogy egy házasságkötő teremben vannak, házasság azonban nem lesz, megállapodás viszont annál inkább. Olyan fejlődési pályát kell felrajzolni, amelynek révén vesztes városból győztes várossá tehetjük Salgótarjánt - jelentette ki Orbán. Hozzátette, hogy ez az utolsó olyan megyei jogú város, ahol még mindig erősen él az érzés, hogy ez egy vesztes város, a rendszerváltozás vesztese. Azonban már 27 év telt el a rendszerváltozás óta, ezért nem engedhető meg, hogy legyen olyan megyei jogú város az országban, amely még mindig e politikai változás vesztesének érzi magát, az első számú cél ennek a felszámolása - magyarázta. Orbán ezután azt fejtegette, hogy Magyarország számára Salgótarján fontos, Magyarország szeretné olyan városnak látni, amely fejlődik. Magyarországnak szüksége van Salgótarjánra, lényeges, hogy ez a nagy hagyományú volt iparváros megtalálja a helyét a 21. század Magyarországán - fogalmazott.
A kormányfő tucatnyi pontban foglalta össze a megállapodásban érintett fejlesztési területeket a várost elkerülő úttól az új városközpontig. Elsőként az országhatárig érő, Salgótarjánt elkerülő négysávos utat említette 40-50 milliárd forintos beruházásban. Mint mondta, az elektromos buszokra vonatkozó salgótarjáni igénynek illeszkednie kell az országos közlekedési és tömegközlekedési koncepcióba, ezért közös munkabizottság keresi majd a legjobb megoldást a városi tömegközlekedés megszervezésére, az új helyi buszpályaudvar és parkoló kialakítását pedig a kért 1,7 milliárd forinttal támogatja a kormány.
Az ipar és a gazdaság fejlesztése érdekében 10 milliárd forintból a város összes, 40-45 hektárnyi barnamezős rozsdafoltját felszámolják, és amit lehet, új ipari park formájában vonják be a termelésbe. Emellett 12 hektárnyi új, zöldmezős területen is ipari park létesül további 2,5 milliárdból.
MTI Fotók: Koszticsák Szilárd
Munkacsoport vizsgálja annak műszaki részleteit, hogyan alakítható ki saját energiaszolgáltatási rendszer, amely megújuló energiából fedezi a város energiaigényét. Az öblösüveggyártás magasabb ipari minőséggé fejlesztésére 4,5 milliárd forintot ad a kormány.
A vendéglátás és kereskedelem modern oktatási lehetőségeinek megteremtése érdekében 3 milliárd forintot kapnak az érintett oktatási intézmények, további 2 milliárd forinttal segíti a kormány a helyi adottságok figyelembevételével megvalósuló duális képzést.
Külön fejezetként tárgyalták az egészségügyi és sportfejlesztéseket. A megállapodás szerint új onkológiai központot hoznak létre a kórházban 1,2 milliárdból. Salgótarjánnak előkészített tervei vannak egy sport- és rekreációs központra, a 8 milliárd forintos beruházási terv 25 méteres úszómedencét is tartalmazott. A kormány javaslatára 50 méteres medence épül, öt évig pedig vállalja is az állam az uszoda fenntartását. Másfél milliárd forintból atlétikai pályát hoznak létre az öblösüveggyári sportpályán, a szlovák határ közelében pedig jégcsarnok épül. Orbán Viktor úgy fogalmazott, ez különösen indokolt, ha regionális központ akar lenni Salgótarján.
A térség turisztikai vonzereje érdekében szükséges beruházások 22 milliárd forintba kerülnek. A kormányfő azt mondta, a szakmai jóváhagyás után ezt a pénzt rendelkezésre bocsátják. Újabb munkacsoport a teljes egyházi fejlesztési igényeket méri fel a városban és környékén, beleértve a templomokat, plébániákat, parókiákat, oktatási és szociális intézményeket. Végül a regionális központtá szánt Salgótarján városközpontjának kialakítását említette meg Orbán Viktor. Az elkészülő rehabilitációs terv költségét "nagyvonalú, de ésszerű határokon belül a kormány vállalja".
Orbán Viktor közölte: a tervezésekre nagyon rövid időn belül egymilliárd, majd egy hónapon belül további néhány milliárd forintot kap Salgótarján. Ha a város ezt értelmesen használja fel, elkészülnek a tervek, amelyek alapján ütemtervek készülnek, és belátható időn, egy-két éven belül érezhető változásokat tudunk elérni a salgótarjáni emberek életminőségében, a városképben és a gazdaság lehetőségeiben is - mondta a kormányfő.
A kormányzattal kötött megállapodás azt jelenti Salgótarjánnak, hogy a város el tud indulni a fejlődés útján - mondta Fekete Zsolt MSZP-s polgármester, miután a miniszterelnökkel aláírta a kormány és Salgótarján együttműködéséről szóló dokumentumot a városban. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt huszonnégy évben nem a töretlen fejlődéséről volt híres a település, amely a leghátrányosabb helyzetű megyei jogú város. "Innen szép a győzelem" - tette hozzá. A kormányzati elképzelés szinte minden pontban találkozott Salgótarján fejlesztési koncepciójával - mondta a polgármester, megjegyezve: nem elég egyetlen területet felemelni a településen, hanem egyszerre kell figyelmet fordítani a társadalmi alrendszerekre. Így a város régióközponttá válhat - vélekedett Fekete Zsolt, aki elsődleges feladatnak nevezte a gazdaságfejlesztést, mivel a városban kilencszázalékos a munkanélküliség, ami több mint az országos átlag kétszerese.
Lapunk Orbán salgótarjáni látogatása előtt megírta, hogy eddig finoman szólva nem halmozták el kormányzati pénzekkel a nehéz sorsú hajdani bányászvárost azóta, hogy a miniszterelnöknek "csalódást okozott". Az állam által kötelezően átruházott feladatok ellátása itt évente közel 5 milliárd forintba kerül, ehhez képest állami normatívából ennek körülbelül a felét kapták meg eddig, s további egy-másfél milliárdot szedtek be helyi adókból. A hiányzó egymilliárdot korábban nagyvonalúan kipótolták az úgynevezett "önhikis" forrásból, legalábbis addig, amíg a fideszes Székyné Sztrémi Melinda volt a polgármester. Amikor 2014-ben a szocialista Dóra Ottó került a posztra, egyből elzáródtak a csapok: az első évben az egymilliárd helyett mindössze hatvanmillió forintot kapott a nógrádi megyeszékhely működésre, miközben a nála jóval fejlettebb Zalaegerszegnek működési és fejlesztési kiadásokra 800 milliót "utaltak át", Nagykanizsa félmilliárdot, Lenti 400 milliót, Pécs 1 milliárd 362 milliót, Nyíregyháza pedig egymilliárdot forintot könyvelhetett el kormányzati támogatásként.
A szocialista győzelem miatt "bepöccentek" a nógrádi fideszesek is: ekkor szavazták meg a megyei közgyűlésben a javaslatot, hogy ne Salgótarján, hanem Balassagyarmat legyen a megyeszékhely. Más kérdés, hogy ebből végül nem lett semmi, a megyeszékhelyek kijelölésének kérdése ugyanis az Országgyűlés hatásköre, itt pedig nem döntöttek a változtatásról.