Idén januárban mondott le posztjáról, egy korrupcós ügy miatt tiltakozva, s mivel megüresedett helyét a Sinn Fein nem töltötte be, előrehozott választást kellett kiírni Észak-Írországban. A voksolásból pártja megerősödve került ki.
„Martin egész életében nagy eltökéltséggel, méltósággal és alázattal dolgozott, s ugyanígy viselte betegségét is” – méltatta régi harcostársát Gerry Adams, a Sinn Fein vezetője. Alastair Campbell, Tony Blair egykori kommunikációs igazgatója azt írta Twitteren: „Egyesek soha nem bocsátották meg a múltját, de nélküle nem lett volna béke Észak-Írországban. Remek ember volt.”
Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) volt parancsnoka kulcsszerepet játszott az észak-ír megbékélést lehetővé tevő 1998-as húsvéti békemegállapodás tető alá hozásában, pályafutását ma is ellentmondásosan ítélik meg. McGuinness Londonderryben nőtt fel, az erőszak, a diszkrimináció láttán radikalizálódott, részt vett a fegyveres harcban. 1972-ben, 21 éves korában városában az IRA második számú parancsnoka volt, ott volt a véres vasárnapon, amikor brit katonák rálőttek a fegyvertelen tüntetőkre, 14-en haltak meg, további tucatnyian megsebesültek. McGuinness részt vett az ír katolikus milicisták fegyveres harcában, kétszer is börtönbüntetésre ítélték, egyik alkalommal egy robbanóanyagokat tartalmazó autó közelében fogták el. Részt vett a brit kormánnyal folytatott titkos tárgyalásokon, s már a hetvenes évek közepétől az IRA politikai szárnyának egyik vezetője lett, s főtárgyalóként a megbékélés hívévé vált, s a Blair-kormányzattal sikerült eljutni a fegyverletételig, a hatalommegosztási megállapodásig. McGuinness 2007-től képviselte a Sinn Feint az ulsteri kormányzatban, az unionista Ian Paisley, majd Peter Robinson, legutóbb Arlene Foster mellett az észak-ír kormányzat helyettes vezetője lett. Történelmi pillanat volt, amikor a volt IRA-parancsnokkal kezet fogott az első alkalommal Észak-Írországba látogató II. Erzsébet. McGuinnesst felesége, négy gyermeke gyászolja.
