A német szövetségi belpolitika szempontjából is igen fontos választást rendeznek meg vasárnap Saarland, azaz Saar-vidék tartományban. Bár a legutóbbi felmérések szerint valamelyest alábbhagyott a Schulz-effektus, s átlagosan egy százalékkal csökkent a német szociáldemokraták népszerűsége a különféle közvélemény-kutatók szerint, a tartományi voksoláson előretörhet az SPD. A felmérések alapján ugyan a kereszténydemokraták vezetnek a szociáldemokraták előtt, ám Annegret Kramp-Karrenbauer tartományi kormányfő nagyon is aggódhat miniszterelnöki tisztsége miatt.
A Wahlen közvélemény-kutató szerint a CDU 37-32 arányban vezet az SPD előtt, az Infratest Dimapnál azonban mindössze egyetlen százalék Angela Merkel kancellár pártjának előnye (35-34). Ez utóbbi azt jelenti, hogy a CDU három százalékot veszítene, Martin Schulz tömörülése viszont nyolc százalékot nyerne egy januárban közzétett felméréshez képest. Ugyanezen közvélemény-kutatás 13 százalékot jósol az Oskar Lafontaine által irányított Balpárt számára. Mindez azt jelenti, hogy baloldali koalíció alakulhat, igaz, nem támaszkodhatna meggyőző többségre.
Az eredmények egyértelműen azt jelzik, ebben a tartományban is nagyon érződik a pozitív következménye annak, hogy az Európai Parlament elnöke került az SPD élére. A másik ok Anke Rehlinger, az SPD listavezetőjének folyamatosan emelkedő népszerűsége, illetve az, hogy a televíziós vitákban jobban szerepelt a kereszténydemokrata miniszterelnöknél. Az egykori súlylökő Rehlinger elsősorban a szociális igazságosság kérdésére koncentrált, ugyanúgy, mint Martin Schulz első, pártelnökké való megválasztását követő beszédében. Bár a két tradicionális párt között a felmérések szerint nincs nagy különbség, ha közvetlenül kellene tartományi kormányfőt választani, a kereszténydemokrata politikus előnye még mindig tetemes, 19 százalékos lenne, szintén az Inratest Dimap szerint. Igaz, e tekintetben is nagymértékben szűkült az olló közöttük, hiszen január 26-án még 37 százalékos (!) volt a különbség a CDU hivatalban lévő tartományi miniszterelnöke javára.
Ha az SPD a Balpárttal lépne koalícióra, a volt Nyugat-Németországban első ízben lenne példa egy ilyen szövetségre. Ugyanakkor a szociáldemokraták számára azért lenne nagy siker a tartomány bevétele, mert majdnem 18 év óta nem tudtak miniszterelnököt állítani Saar-vidéken. A jövőbeni koalíció összetételét jelentősen befolyásolja, hány párt jut be a parlamentbe. A két legutóbbi felmérés szerint a Zöldek sem érik el a bekerüléshez szükséges öt százalékot, de a tartományi parlamenten kívül reked a szabad demokrata FDP is. A jobboldali radikális Alternatíva 6,5-7 százalékos eredményre számíthat.
Bár a szövetségi politika szempontjából nincs nagy jelentősége annak, milyen színezetű lesz a helyi kabinet, Schulz és pártja, az SPD számára igen nagy a tét. Ha ugyanis a szociáldemokraták alakíthatnának kormányt, azzal folytatódhatna a Schulz-effektus, s országosan az SPD akár ismét megelőzhetné a kereszténydemokratákat. Mindamellett a Schulz megválasztása utáni lelkesedés is tartóssá válhat. Az is biztos azonban, a CDU mindent elkövet azért, hogy megnyerje koalíciós partnernek a szociáldemokratákat. Schulznak azonban nem áll érdekében egy nagykoalíció, hiszen a szeptemberi parlamenti választás előtt önálló arculatot kíván adni saját pártjának, ami a kereszténydemokratáktól való óvatos távolodást is jelenti.