Nem maradt szó nélkül a KDNP kezdeményezte múlt heti törvénymódosítás, amely révén szigorúbbá váltak a bírósági végrehajtások, s így az ingatlanok árverésének szabályai is változtak. A módosítás egyik következménye, hogy akár egy év sikertelen árverezés után sem lehetne a becsérték 90 százalékánál kevesebbért értékesíteni a végrehajtás alatt álló ingatlant. (A változtatást azzal magyarázták, hogy segítséget szeretnének nyújtani annak a mintegy 145 ezer családnak, akik a kilakoltatási moratórium márciusi elejei lejártával a régi szabályok alkalmazása mellett kritikus helyzetbe kerülnének.)
A döntés kapcsán tegnap az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelezte, hogy munkacsoportot hoz létre a magyar hatóságokkal együttműködve. Arra szeretnének választ kapni, hogy a Parlament által elfogadott törvénymódosítás milyen hatással lesz a magyar bankszektorra. Pénzpiaci körökben ugyanis attól tartanak, hogy ezáltal a hitelintézeteknek komoly ingatlanportfólió maradhat a nyakán. Ezen vélemények tükrében nem is meglepő, hogy a munkacsoportnak az esetleg megjelenő negatív hatások enyhítését szolgáló intézkedések feltérképezése is feladata lesz. Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke a Heti Válasznak múlt héten adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a jelzálogjog érvényesítésének a korlátozása jó eséllyel emelni fogja a hitelkamatokat.
A parlament döntése különösen annak fényében keltett megdöbbenést – s ezt a munkacsoport felállításáról szóló közleményében a londoni székhelyű bank is felidézi -, hogy a kormány két éve 2015 februárjában, az EBRD-vel kötött megállapodásban még arra tett ígéretet, hogy az ingatlanok árverezésével és a kilakoltatásokkal kapcsolatban nem hoz több korlátozó, az értékesítést nehezebbé tevő intézkedést. A múlt heti döntést aligha lehetne másként értelmezni, minthogy a kormány felrúgta az akkor aláírt nyilatkozatot.
Az árverési szabályok átírásának egyetlen céljának az tűnik, hogy a választások előtti évben ne legyen tele a sajtó a lakásárverésekről szóló hírekkel. A Portfolió szakértőinek is meglepetést okozott, hogy az EBRD meglehetősen békülékeny hangot ütött meg közleményében és közös munkát ajánlott a témában.
