Az Orbán-kormány 2012-től megszüntetett minden korábbi kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséget, a veszélyes vagy egészségkárosító munkahelyeken dolgozók hároméves átmeneti idő után voltak kénytelenek lemondani a korkedvezményes pihenés esélyéről. A lépést már csak azért érthetetlennek tartották a dolgozók és a szakszervezetek, mert mind a korkedvezményes nyugdíj fedezetét, mind pedig a korengedményes nyugdíj lehetőséget a munkáltatók teremtették meg, az állami költségvetést nem terhelték. A munkaadók jól jártak, a munkavállalók nagyon rosszul, de a kormány tárgyalni sem volt hajlandó a kedvezmények esetleges új rendszeréről.
Néhány hete jelent meg az első reménysugár, hogy valami mégis oldódhat a merev szabályokban, de a kizárólag a veszélyes munkahelyeken foglalkoztatottakat érintő tervezésbe eddig érdemben nem kapcsolódott be a kormány, azt rábízta a munkaadók és munkavállalók szervezeteire a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében. Február elején számolt be arról a kormánypárti Magyar Idők, hogy az új elképzelések már nem egységes szabályok mentén, hanem munkahelyekre lebontva, egyedi feltételekkel akarják megállapítani, mi számít egészségre kockázatos munkavégzési körülménynek. A kérdés a VKF Monitoring Bizottságának munkatervében februárra volt betervezve a „Különösen nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javítása” címen, de érdemi előrelépés ezen a találkozón sem történt.
Két éve állnak a tervek
Pedig valójában már 2015 áprilisára elkészült egy javaslat, amelynek sok részében egyetértés volt a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek között. Már akkor megállapodtak, hogy „az új rendszer a károsodás elkerülésére és csökkentésére épül és nem annak anyagi, vagy más kompenzációjára” – vagyis nem a korkedvezményes nyugdíjrendszer visszaállításában gondolkodnak, mert erre a munkáltatók nem voltak hajlandók. Arról is megegyezés volt már két éve, hogy „a rendszer alapja egy olyan objektív, mérhető orvos-szakmai paramétereken alapuló vizsgálati rendszer, amely alkalmas a fokozott egészségkárosító kockázatokkal jellemezhető munkavégzés azonosítására és vizsgálatára”. Az új rendszer része lenne tehát a munkavégzésből származó megterhelés vizsgálata, a munkaképesség változását nyomon követő vizsgálati rendszer bevezetése, az érintett munkavállalói csoportok megbetegedési gyakoriságának elemzése, illetve a foglalkozási eredetű egészségkárosodások korai felismerésének biztosítása. A 2015-ös szöveg szerint az elvégzett vizsgálatok alapján orvos-szakmai vélemény és javaslat készül, hogy meddig folytatható károsodás nélkül az adott tevékenység. Azt is rögzítették már akkor, hogy az adott munkakörben alkalmatlanná vált dolgozókat máshol tovább kell foglalkoztatni, ha pedig ehhez képzésekre van szükség, azokhoz járuljon hozzá az állam is. Alapkövetelményként fogalmazták meg azt is: érdekeltté kell tenni a munkahelyeket, hogy folyamatosan fejlesszék a munkavégzés körülményeit, hogy minél kevesebb káros hatás érje a dolgozókat. Az utóbbi két évben már csak finomították az elképzeléseket.
A korkedvezményes nyugdíj lehetősége 2015 előtt azokat illette meg, akik hosszú ideig egészségre ártalmas munkahelyen dolgoztak. Férfiaknak 10 év, nőknek 8 év ilyen munkakörben ledolgozott idő után járt 2 év korkedvezmény, minden további 5, illetve 4 év után pedig újabb 1-1 év. A korkedvezményes nyugdíj fedezete abból jött össze, hogy az általános nyugdíj-biztosítási járulékon felül az ilyen munkahelyeket működtető cégeknek további 13 százalékos járulékot kellett fizetniük. A korkedvezményt a kormány 2014. december 31-ével megszüntette, amikor eltörölte a munkáltatók plusz járulékfizetési kötelezettségét is. Ez azonban már csak a kegyelemdöfés volt a nyugdíjba készülő tömegeknek, reményeik már 2011 végén szertefoszlottak, amikor eldőlt, hogy minden egyéb lehetőséget is eltörölnek, amivel az elfáradt, kiégett, betegségekkel küzdő, vagy egyszerűen csak munkanélküliséggel fenyegetett korosodó emberek menekülési utat találhattak a nincstelenség elől. 2012 januárjától az Orbán-kormány megszüntette az előrehozott öregségi nyugdíjat, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes lehetőséget, a bányász- és művésznyugdíjat, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíját, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíját, a korengedményes nyugdíjat, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíját. A korengedményes nyugdíjnál a munkaadók előre, egy összegben befizették azoknak a nyugdíj-korhatárhoz közeledő dolgozóknak a járadékát, akiket létszámleépítés vagy egyéb ok miatt kénytelenek lettek volna elküldeni. Ezzel a lehetőséggel évente csaknem 10 ezer ember menekülhetett meg a munkanélküliségtől.
Nyugdíjemelésről nem tárgyal a kormány
A vitában résztvevő szakszervezetek is lassúnak tartják a haladást, sőt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke azt sem zárta ki, hogy a kormány valójában nem törekszik megegyezésre. Kordás László a Népszavának nyilatkozva hangsúlyozta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már a 2014-es év végi bérmegállapodás záradékában aláírta, hogy a nyugdíjkérdésekről tárgyalásokat kezdenek, de érdemi egyeztetésig még ma sem jutottak el. Ami most történik, ahhoz szerinte nem kapott új mandátumot a kormány tárgyalócsapata, pedig a másik két oldal közel jutott a megegyezéshez, innen már nem lehet továbblépni a kabinet nélkül.
Hasonlóan fogalmazott lapunknak a Liga Szakszervezetek elnöke is. "A kormány álláspontját még nem ismerjük pontosan, ami biztos, az az, hogy az új típusú korhatár előtti ellátás nem nyugdíj lesz, inkább egészségmegőrző és ha kell, a munka világából tisztes kivezetést kínáló lehetőség" – nyilatkozta Mészáros Melinda, akinek értékelése szerint erről 90 százalékban már hasonlóan gondolkodnak a munkaadói szervezetekkel. Hosszú távon az érdekvédők nem adták fel, hogy korábban mehessen nyugdíjba az, aki veszélyeztetett munkahelyen dolgozik, de „a kormány most egyértelművé tette, hogy nyugdíjtípusú ellátásról nem tudunk tárgyalni” – tette hozzá, megindokolva, miért várják hiába tízezrek, hogy a kormány végre értékeli a nehéz körülmények között végzett munkájukat.
A versenyszféra legnagyobb szakszervezeti tömörülése, a MASZSZ elnöke is határozottan kijelentette: nem a régi korkedvezményes rendszert akarják visszaállítani, mert annak több eleme valóban nem volt megfelelő, de a mainál biztosan rugalmasabb nyugdíjba vonulást kell megteremteni, mert az egészségkárosító munkakörökben 60-62 éves korukra elhasználódnak az emberek, nem képesek teljesíteni, s ha utcára kerülnek, még gyorsabban romlik az állapotuk. Kordás László szerint biztosítani kell, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő idővel arányos „büntetés” fejében, vagyis bónusz-málusz rendszerben elmehessenek pihenni, aminek másik oldalán ugyanilyen arányban jutalmazzák azokat, akik a korhatár után is képesek és készek dolgozni.
Kompromisszum, de nem eredmény
Felvetésünkre, hogy a mostani tervekből kiszivárgott részletek – a pluszjuttatások, a munkaidő-kedvezmények, a pótszabadságok – nem kínálják ezt a biztonságot, Kordás László is elismerte, hogy a javasolt változtatások után sem javul lényegesen a dolgozók helyzete. "Kompromisszum eredményeként fogadtuk el a munkáltatói javaslatokat, de újra kell nyitni a vitát" – tette hozzá. Véleménye szerint ezekben a kérdésekben egyértelműen a tőke oldalára állt a kormány, hiszen 2014-ben megszűnt a vállalatok 13 százalékos többlet járulék befizetési kötelezettsége, miközben a dolgozók semmit nem kaptak, csak az egészségük károsodását. A munkáltatók „az ölükbe hullott járulékcsökkentés” miatt keletkezett megtakarítást saját hasznukra fordították, ráadásul azóta sem rendezett a korkedvezménynél korábban figyelembe vett töredékidők kérdése – sorolta tovább a gondokat. Akinek a szükséges 10 helyett csak 9 és fél éve volt meg a veszélyes munkakörben, annak nem írták jóvá a 2 éves plusz munkában töltött időt, nem kapott semmit, ezt rendezni kell – fogalmazott a MASZSZ elnöke.
A Liga vezetője is azt hangsúlyozta lapunknak, hogy a nyugdíjba vonulás merevségét oldani kell. Mészáros Melinda a legérthetetlenebb lépésnek a korábbi korengedményes nyugdíj eltörlését tartja, hiszen ezt akkor lehetett igénybe venni, ha legfeljebb a nyugdíj előtt öt évvel megszűnt valakinek a munkaviszonya, és a munkáltató előre kifizette a munkavállaló nyugdíjig hátralévő járulékait. Az elnök szerint ezt vissza is lehetne állítani, hiszen adataik szerint a jobb anyagi helyzetben lévő munkáltatóknál ma is működnek ilyen vállalati szintű, kollektív szerződésben rögzített programok, amivel a tisztes kivezetést próbálják segíteni. Ott is elgondolkodnának egy ilyen törvény kínálta lehetőségen Mészáros Melinda szerint, ahol ma nem foglalkoznak vele.
Miközben ezek az álláspontok hosszú évek óta ismertek, az érveket a kormány látszólag meg sem hallotta eddig. A kormány.hu oldalon – ha nagy ritkán felbukkan egy nyugdíjasokkal foglalkozó cikk, az legfeljebb azt hangoztatja, hogy sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét, vagy hogy a jelenlegi rendszerben még hosszú távon finanszírozhatók a nyugellátások, netán kapunk egy adatot, hogy eddig 186 ezren éltek a Nők 40 program kínálta lehetőséggel – ami egyáltalán nem mellékesen minden szakértő szerint a legnagyobb tévedése a kormány nyugdíj-politikájának. Ám arról, hogy beismerik a tévedésüket és gondolkodnak a nyugdíjba vonulás merev szabályainak oldásán, a mostani kabinet 2014-es megalakulása óta egyetlen példát sem találtunk.