Merkel;találkozó;Trump;

Fotó. Chip Somodevilla/Getty Images

- Trump-Merkel találkozó - Hóvihar után maradt a fagy

Igen fagyos hangulatban állt az újságírók elé Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár pénteken a Fehér Házban. A korábbi véleménykülönbségek miatt várva várt találkozón a vezetők elsősorban az országaik közötti sikeres gazdasági és katonai együttműködésre helyezték a hangsúlyt.

„Jobb egymással beszélni, mint egymásról" – mondta az amerikai elnökkel közösen tartott washigtoni sajtótájékoztatón Angela Merkel, aki egyebek között a BMW és a Siemens vezetőinek kíséretében érkezett az amerikai fővárosba. Trump korábban keményen kritizálta a német kancellárt – például a menekültpolitikája miatt –, ám Merkel nem vett revansot pénteken, pedig megtehette volna, amikor egy újságíró Trump vezetői stílusáról kérdezte a véleményét. „Meg kell védenünk a külső határokat… de közben figyelembe kell vennünk a menekülteket… jövőt kell nekik biztosítani, mert polgárháborús közegből jönnek – hangsúlyozta a kancellár, aki méltatta a két ország közötti több évtizedes gyümölcsöző együttműködést.

Donald Trump kissé más hangot ütött meg, amikor arról kérdezték, hogy miért folytat izolációs politikát. „Kedves újságíró, én nem hiszek az izolációban, de a fair politikában igen. Az Egyesült Államokkal márpedig gyakran bántak igazságtalanul, és a szabadkereskedelem sok gondot okozott” – mondta Trump, aki azzal vádolta meg az őt kérdező újságírót, hogy hamis hírekből szerzi az információit. A januárban beiktatott elnök az amerikai érdekeket hangsúlyozta a NATO-t érintő ügyekben is: „Támogatom a NATO-t, de úgy vélem, hogy minden országnak igazságosan kellene hozzájárulnia a költségekhez. Vannak olyan országok, amelyek nem így tesznek, épp ezért köszönöm Németországnak, hogy a közelmúltban növelte a védelmi kiadásait" – mondta.

Az amerikai elnök tőle szokatlan módon diplomatikus és kimért volt, amikor Németország érdemeit sorolta, így méltatta a Berlin nyújtotta afganisztáni katonai segítséget és a német kormány terrorizmus elleni küzdelemben vállalt szerepét. Trump elmondta, hogy a két kormány fokozza a gazdasági együttműködést, ám hangsúlyozta, hogy a jövőben fair, kölcsönösen előnyös alkuk fognak születni, hiszen „számos amerikai szenvedett hátrányt a múltban” a nemzetközi cégek és munkaerő miatt.

A világsajtó, illetve szakértők is visszafogott várakozásokkal tekintettek a látogatás elé, amelyet egy hóvihar miatt szerdáról péntekre halasztottak. Josef Janning, az European Council of Foreign Relations (ECFR) kutatóintézet munkatársa a Deutsche Wellének rámutatott: sosem volt ennyire bonyolult Berlin és Washington kapcsolata. Mint mondta, Merkel fehérházi látogatása egyfajta bevezetője a G20 országok júliusi, hamburgi csúcstalálkozójának. Kifejtette, a megbeszélésen az Európai Unióról is szót ejtettek. Hogy Trump miként is vélekedik az EU-ról, mindent elmond erről: első külföldi látogatója elnökké való beiktatása után Nigel Farage, a Brexit egyik legfőbb alakja volt. Merkel ezért azt próbálta elmagyarázni vendéglátójának, hogy az EU nemcsak Berlin, vagy Európa, hanem az Egyesült Államok számára is fontos.

John Harper, a Johns Hopkins Egyetem szakértője úgy véli, a német kancellárnak teljesen új utakat kell keresnie, hogy ismét bizalom alakuljon ki Németország és az Egyesült Államok között. Trump ugyanis teljesen más személyiség, mint Barack Obama vagy George W. Bush volt. Legfőbb kommunikációs csatornája a Twitter, ahol agresszíven reagál bármely témában. Az amerikai elnök a mindig higgadt Angela Merkel ellenpólusa. Harper utalt arra, hogy Trump az amerikai elnökválasztási kampányban többször is nekiment Merkelnek, „katasztrofálisnak” nevezve menekültpolitikáját. Találkozójuk után azonban az amerikai elnök kevésbé engedheti meg magának Merkel állandó bírálatát. Hozzátette, a kancellár látogatásának célja egyebek mellett az volt, hogy közös nevezőre kerüljön Oroszország kapcsán az Egyesült Államokkal.

A britek sem kémkedtek Trump után
Erélyesen tiltakozott a brit kormány amiatt, hogy a Fehér Ház azt állította: az Obama-kormányzat a brit nemzetbiztonsági ügynökséget, a GCHQ-t kérte fel arra, hogy a tavalyi kampány idején Donald Trump után kémkedjen. A vádat három hírszerzési forrásra hivatkozva a FoxNews szellőztette meg, de Sean Spicer, Trump szóvivője is megerősítette sajtótájékoztatóján. A fehérházi szóvivő egyre kínosabb helyzetbe kerül, mivel kötelességtudóan védelmezi az elnök állításait arról, hogy Obama utasítására lehallgatták telefonját a kampány zárószakaszában. Az elnök jövő hétre ígért bizonyítékokat, kitart az állítás mellett. Annak dacára is, hogy csütörtökön Paul Ryan, a képviselőház elnöke, valamint a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke és demokrata alelnöke, Richard Burr és Mark Warren egyaránt kijelentette: nincs nyoma annak, hogy 2016-ban megfigyelést folytattak volna a Trump-toronyban. A Fehér Ház bocsánatot kért a brit kormánytól, azt ígérték, nem ismétlik meg a vádat.



Romániában 3799-re emelkedett az igazolt kanyarós esetek száma a betegség tavaly februári megjelenése óta - közölte honlapján az országos közegészségügyi intézet (INSP) pénteken.