Orbán Viktor szerint túl sok álláspont van az Európai Unióban, túl sokfelé húznak a lovak. “Európa egyrészt még mindig a világ legjobb helye, másrészt hanyatlás és kihívás előtt állunk. Ha nem változtatunk, Európa elveszítheti jelentőségét” – fogalmazott. "A pálya, amin vagyunk, rossz" – kezdte brüsszelezéssel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának adott interjúját Orbán.
"Szerénynek kell lenni, de ha Európa határai ma védettek, abban nekünk, magyaroknak fontos szerepünk volt" – tért rá rögtön a migrációra is, amivel kapcsolatban azt mondta: a magyar határon épülő második biztonsági kerítés, ha kell, a Törökország felől érkező legnagyobb tömegeket is feltartóztatja majd. "Ausztriában és Németországban az emberek nyugodtan aludhatnak, mert a magyarok itt meg fogják védeni Európa külső határait" - fogalmazott. A kormányfőt arra reagáltatták, hogy Törökország részlegesen felmondta az Európai Unióval kötött migrációs egyezményt.
Inkább a törökök, mint Brüsszel mellett
Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: korábban is azt az álláspontot képviselte - ismerve a magyar történelmet -, hogy meg kell egyezni a törökökkel, de nem okos politika, ha kizárólag az ő kezükbe tesszük a biztonságunkat. Az meg végképp nem okos politika, ha "a törökök kezébe tesszük le a biztonságunkat, és közben egyfolytában piszkáljuk, támadjuk, bíráljuk őket, hogy nem elég demokratikusak, nem jól áll a hajuk, nem jó a politikai rendszerük, nem így kell viselkedni" - jegyezte meg. Jelezte azt is, nem állítja, hogy a törökök ártatlanok ebben a vitában, de az európaiak hozzáállása - miközben Törökországtól várjuk a biztonságunkat - nem tűnik harmonikusnak. Ezért már korábban is azt mondta - idézte fel Orbán Viktor -, hogy a török megállapodással párhuzamosan gőzerővel építeni kell a kerítéseket, mert ha "elillan" a Törökország-EU-megállapodás, ott fogunk tartani, mint előtte.
A jogi határzár elfogadott szigorításáról a miniszterelnök kifejtette: a legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozón is ismertette a változtatást, amelynek lényege, hogy egy menedékkérőnek ügye jogerős lezárultáig ellenőrzött helyen, a tranzitzónában kell maradnia. Ez "nem minősül fogságnak", mert Szerbiába bármikor vissza lehet menni - emelte ki. "A miniszterelnökök szó nélkül tudomásul vették, amit mondtam" - közölte, hozzáfűzve, hogy Magyarország valójában egy európai jogszabályt tart be, és közben a tőle nyugatra lévő, jóval gazdagabb országok érdekét is védi.
Azt, hogy a tranzitzónák miatt Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít-e Magyarország ellen, nem lehet tudni, de egy biztos: ezzel a nálunk jóval gazdagabb országok érdekét is védjük és kiszűrjük a terroristákat - jelentette ki. “Majd a Sorosék jól megtámadnak minket, de megpróbáljuk majd azt a meccset megnyerni” – mondta, hozzátéve: “nekem az a dolgom, arra tettem le az esküt, hogy az Alkotmányt megtartom”.
A miniszterelnök beszélt az öt témában bejelentett nemzeti konzultációról is, amelyre azért van szükség - magyarázta -, mert Brüsszelnek számos olyan kezdeményezése van, amellyel nemzeti hatásköröket akar elvenni. Az öt ügy a rezsicsökkentés megvédése, a migráció kérdése, a Magyarországon politika tevékenységet végző külföldi szervezetek átláthatóvá tétele, az adómegállapítás jogának Magyarországon tartása és a munkahelyteremtési eszközök megvédése - sorolta fel. Ezért ebben az évben Brüsszelt meg kell állítani - hangoztatta.
Az adómegállapítás jogáról szólva kifejtette: ha a magyar adórendszer szerkezetének ügyében nem Budapesten, hanem Brüsszelben fognak dönteni, akkor "a multik jól fognak járni, de a magyarok nem". Ugyanígy lenne a rezsidíjak esetében, ha az energiaárakat nem a tagállamokban, hanem "valahol Brüsszel környékén" fogják meghatározni - tette hozzá.
Multik
A kereskedelmi láncokat érintő tervekre rátérve Orbán Viktor jelezte, hogy még nem dőlt el, milyen lépések lesznek. Konzultációkat folytatnak - amelyek még hetekig eltarthatnak - a kereskedelmi szervezetek képviselőivel, de az biztos, hogy a jelenlegi szabályozás nem megfelelő - erősítette meg.
Orbán újra bakizott
Az interjúban Orbán ismét bakizott, amikor arról beszélt, hogy egy Magyarországon működő nemzetközi szervezet - ne kerteljünk, Sorosék - mondta, beperelte Magyarországot két Görögországba visszaküldött menekült miatt, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pedig egyetértett abban, hogy ezzel a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Csakhogy Orbán a két bangladesi menekültet többször is afrikainak nevezte (Banglades Dél-Ázsiában található, Indiával és Mianmarral határos - a szerk.). A kormányfő egyébként az indoklást kifogásolta Strasbourg döntésében, miszerint Görögországba visszaküldeni a menekülteket azért volt hiba, mert ott embertelen bánásmódban részesültek. A kormányfőnek ezzel az volt a problémája, hogy az Európai Unió egy EU-s országról jelentette ki, hogy ott "embertelen bánásmódban" részesülnek a menekültek, és azt az országot "meszelte el", amelyik betartja a jogszabályokat. Szerinte "az egész egy abszurd képtelenség", ami az embercsempészek, a brüsszeli bürokraták és a Magyarországon működő, külföldi pénzből finanszírozott szervezetek összjátéka - tért vissza a sorosozáshoz.
Orbán Viktor rádióinterjúját ide kattintva hallgathatja meg!
