Újabb epizóddal gyarapította a kormány tegnap a Brüsszellel való szembenállását. Ezúttal a kormány Marianne Thyssen, belga európai uniós biztos budapesti látogatását használta fel arra, hogy a már korábban is hangoztatott Unió- és multiellenességének hangot adjon. Miközben a foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos a jól működő, méltányos munkaerőpiacokról és jóléti rendszerek kialakításáról egyeztetett, a kormány képviselői ismét tagállami jogok csorbítását és elvételét sejtették a szándék mögött, aminek hangot is adtak. Ez erősen emlékeztet az Orbán Viktor kormányfő évértékelőjében már hangoztatott unióellenes kirohanásra, amiben a munkahelyteremtő támogatások feletti rendelkezés jogát féltette a brüsszeli bürokratáktól. Mindkét esetben álságos a kormány viselkedése, retorikája mert nem törvényben lefektetett döntésekről van szó, hanem egy folyamatban levő egyeztetésről, aminek a végén a tagállamok egyetértésével születhet meg a végső irányelv. A Fidesz-kormány tehát továbbra is ellenzi a szociális jogok európai átalakítását, ami vagy annak a bizonyítéka, hogy mérhetetlenül ostobák és fogalmuk sincs, miről szól az uniós elképzelés, vagy eldöntötték, hogy végleg cserbenhagyják a magyar embereket - véleményezte a kormány hozzáállását közleményében Újhelyi István, a szocialisták európai parlamenti képviselője.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Marianne Thyssen egyik tárgyalópartnere elismerte, hogy nem mindenben egyezik a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) álláspontja a szociális jogok uniós harmonizációjával kapcsolatban. A miniszter szerint Magyarországnak, ahogy más régióbeli államnak is, még jelentős lépéseket kell tennie a versenyképesség javításában ahhoz, hogy a nyugat-európaihoz hasonló szociális rendszereket adaptálni tudja. Hangsúlyozta: a szakpolitikák alakításának, működtetésének és finanszírozásának nemzeti hatáskörben kell maradniuk.
Marianne Thyssen arról beszélt, a szociális jogok európai pillérének referenciakereteit április 28-án hozzák nyilvánosságra. A biztos hangsúlyozta: a javasolt elvek nem váltják fel a már meglévő jogokat, a pillér nem jogszabály, mindössze az EU alapelveit tükrözi, amelyeket figyelembe kell venni a tagállami intézményrendszerek kialakításánál.
"Úgy érzem, a magyar kormány attól tart, el szeretnénk venni a tagállami kompetenciákat. Erről szó sincs. A szubszidiaritás elvével összhangban a foglalkoztatási és szociálpolitikák meghatározása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik" - fejtette ki Marianne Thyssen. Mint mondta, a pillér egyfajta iránytűként szolgál majd a tagállamok számára. Hozzátette: a tervekkel kapcsolatban más tagállamokban nem találkozott ekkora szembenállással.
A magyar kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság az Európai Unió egységének előmozdítása helyett bizonyos országcsoportok protekcionista érdekeit képviselő javaslatokat fogalmaz meg - ezt már Takács Szabolcs államtitkár fejtette ki az uniós biztossal folytatott megbeszéléseke után. Bármely alapszabadság korlátozása a belső piac integritását veszélyeztetné, amely az Európai Unió széteséséhez vezethet - vélte az államtitkár.
A Brüsszel ellen vívott szabadságharc részeként még hozzátette, hogy Magyarország szerint elfogadhatatlan a legálisan működő, versenyképes szolgáltatókat és munkavállalókat érintő bármilyen jellegű diszkriminatív korlátozás bevezetése. Az államtitkár rámutatott, hogy például a kiküldetési irányelv módosítását Magyarország elutasítja, mivel azt az egész Európai Unió versenyképességét, a belső piac integritását veszélyeztető javaslatnak tekinti.
Amiről Takács Szabolcs beszélt, az a helyzet félreértéséből fakadt - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár, volt államtitkár a sérelmezett kiküldetési irányelvről kifejtette, hogy az úgynevezett „kiküldött” munkavállaló olyan munkavállaló, akit foglalkoztatója ideiglenesen másik tagállamba küldött egy bizonyos szolgáltatás elvégzésére. A kiküldött munkavállaló fogalma egyébként nem azonos az Európai Unión belüli úgynevezett utazó vagy migráns munkavállaló fogalmával. A migráns munkavállalók azért költöznek az Európai Unión belül másik országba, hogy hosszú távon vagy akár állandó jelleggel integrálódjanak az ottani munkaerőpiacba. A kiküldött munkavállalók egy adott tagállamban való jelenléte viszont szigorúan egy-egy szolgáltatás elvégzésére korlátozódik.
A gondok abból adódnak, hogy a nagy bérkülönbségek torzítják a vállalatok versenyfeltételeit, és megzavarják az egységes piac zökkenőmentes működését. A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályoknak a jelenlegi gazdasági-társadalmi körülményekhez való hozzáigazítása tehát mind gazdasági, mind társadalmi szempontból szükséges. Ezért az Európai Bizottság meg kívánja erősíteni a munkavállalók kiküldetését szabályozó keretrendszert, elősegítve az egységes piac méltányosabb alapokra helyezését és elmélyítését. Ez volt az uniós biztos budapesti látogatásának az egyik célja.