„Miért lenne felelőssége egy törvényt benyújtó politikusnak?” - kérdezett vissza a letelepedési kötvényrendszert kialakító döntéshozók személyes felelősségét firtató kérdésünkre a kötvénybizniszt nemrégiben átvilágító Nagy Boldizsár nemzetközi jogász. Bár Nagy Boldizsár szerint a magyar letelepedési kötvényes rendszer finoman szólva is „furcsán” jött létre és működik, papíron minden törvényesen történt. Rogán Antal benyújtotta a törvénytervezetet, a magyar parlament többsége pedig elfogadta a letelepedési kötvényüzletet lehetővé tevő szabályokat.
Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója szerint a kötvényüzlet a törvényesített, rendszerré szervezett korrupció iskolapéldája. Mivel az állam titkolja az üzlet részleteit, a TI több pert is indított az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen, ám ezek eddig csak az elsőfokú döntésig jutottak.
A 2013 óta működő kötvénybiznisz lényege, hogy ha egy EU-n kívüli külföldi 300 ezer euróért vesz magyar államkötvényt, akkor ő és családja megszerzi ezzel a jogot, hogy a schengeni övezetben tartózkodjon. Eddig 4700 letelepedési kötvényt értékesítettek így, és családtagokkal együtt összesen 16 ezer ember kapott az EU-n belüli szabad mozgásra is feljogosító letelepedési engedélyt.
Bár a magyar államnak kiterjedt konzuli és kereskedőházi hálózata van, a fideszes ötletgazdák mégis úgy látták jónak, hogy az Államadósság Kezelő Központ öt, teljesen ismeretlen hátterű cégen keresztül adja el az államkötvényeket a tehetős külföldieknek. Mivel a 300 ezer eurós államkötvény után a vállalkozások már csak 271 ezer eurót utalnak át a magyar államnak, kötvényenként kapásból 29 ezer euró marad a zsebükben. Közben az ügyfelektől is kapnak 45-60 ezer eurós jutalékot, így egy kötvényes cég egyetlen ügyleten 74-89 ezer eurónyi összeget kaszál. Mindez azt jelenti, hogy a magyar állam az állampapírok kereskedelmén összességében legalább 40 milliárdos bevételtől esik el. További veszteség, hogy mivel a közvetítő vállalkozások offshore cégek, nem ide adóznak a milliárdos nyereségükből, ráadásul egy időközben elfogadott újabb törvénymódosítás nyomán az államkötvényt megvásárlónak egy percet sem kell Magyarországon élnie, azaz befektetőként sem jelennek meg a magyar piacon.
A kormány ígéri: elvileg március végével megszűnik a letelepedési kötvények rendszere, ám Nagy Boldizsár arra figyelmeztet, hogy csak az ÁKK szünteti be az állampapír kereskedelmet a cégek felé. Magát a jogszabályt nem helyezik hatályon kívül, azaz az ÁKK bármikor újrakezdheti az ügyet.
A kutatást finanszírozó, világszerte a letelepedési szisztémákat vizsgáló Investment Migration Council vezetője, Dimitrij Kocsenov lapunknak elmondta, hogy vannak kifejezetten jól működő letelepedési kötvényes programok – ilyen az Egyesült Államoké, Ausztriáé, Új-Zélandé. Magyarország viszont a tökéletes példa arra, hogyan nem szabad egy letelepedési kötvényprogramot működtetni. "Teljesen átláthatatlan, hogy pontosan kinek az érdekében alakult ki, és kinek az érdekében működik az itteni letelepedési kötvény-rendszer." Szerinte a mostani tanulmányuk beleilleszkedik a magyar jogállam széthullását dokumentáló riportok - a Tavares-jelentés vagy a velencei-bizottság jelentése – sorába.
Némileg eltérő álláspont alakult ki arról, hogy a kötvényes rendszernek milyen biztonsági kockázatai vannak. Nagy Boldizsár és Dimitrij Kocsenov is úgy vélte, hogy a rendszer inkább csak korrupciós kárt okoz az országnak, ám a külföldiek beáramlása nem történik ellenőrizetlenül, a titkosszolgálatok teszik a dolgukat. Ligeti Miklós ellenben úgy vélte, hogy a kötvényüzlet meggyorsítása miatt jelentősen felgyorsították a kérvényezők biztonsági átvilágítását, ami felvethet biztonsági kérdéseket is. Wiedemann Tamás szakújságíró egyenesen úgy tudja, hogy vannak olyan EU-n kívüli titkosszolgálatok, amelyek kifejezetten „rádolgoztak” a magyar kötvényes rendszer hiányosságaira.
„A kormánynak van tudomása arról, hogy bizonyos bűnözői körök üzletszerűen visszaéléseket folytattak a honosítási okmányokkal” – válaszolta nemrég Lázár János Mesterházy Attila (MSZP) az egyszerűsített állampolgársággal kapcsolatos visszaéléseket firtató képviselői kérdésére. A visszaélésekről az index.hu írt több riportot, állítva: Kárpátalján sokszor bűnözőkön keresztül kétes, nem magyar nemzetiségű alakok kapnak magyar állampolgárságot és ezzel szabad beutazást az EU-ba. Úgy tudjuk, hogy állampolgársági visszaélések kapcsán eddig 320 ügyben 1550 emberrel szemben folytatnak eljárást a hatóságok.