2014 márciusa úgy került be Ukrajna történelemkönyveibe, mint az a hónap, amely átalakította állampolgáraink öntudatát és megváltoztatta a világot.
Erre a hónapra emlékezve eszünkbe jut: az ún. „kis zöld emberek” megjelenése a Krímen; az orosz elnök március 1-jei beadványa Oroszország parlamentjéhez, amelyben felhatalmazást kért az orosz fegyveres erők bevetéséhez Ukrajna területén, és amit azonnal meg is kapott; a március 16-án megrendezett ál népszavazás a Krím státuszáról; valamint az ezt követő második napon, március 18-án - megsértve valamennyi nemzetközi és erkölcsi normát - az ukrán félsziget Oroszországhoz való csatolása. Mindemellett emlékszünk azokra a képmutató orosz nyilatkozatokra is, hogy nem volt semmilyen orosz beavatkozás, amelyeket nagyon gyorsan követett az orosz részvételnek a Krím annektálásában való cinikus elismerése. Ezek az események nemcsak Ukrajna részére jelentettek veszélyt, de az egész modern demokratikus világ létét fenyegetik, amelynek meghatározó eleme az említett eseményekig a nemzetközi jog és az európai értékrend volt.
Három év telt el a Krím törvénytelen belekebelezésének kezdete óta. Oroszország ezzel nem elégedett meg, hanem további agressziót indított Ukrajna ellen, katonákat és fegyvereket küldve keleti országrészünkbe. Ennek az agressziónak a következtében már majdnem 10 ezer ukrán állampolgár vesztette életét. Ezzel párhuzamosan az orosz hatóság folytatja a Krímen az ukrán és a krími tatár lakosság üldözését, a félsziget militarizálását, lényegében egy hatalmas katonai bázissá alakítva az egész területet, miközben az ottani állampolgárainkból foglyok lesznek, akik a félelem légkörében élnek.
Március 6-9-én Hágában megkezdődtek a tárgyalások az ENSZ Nemzetközi Bíróságán az Oroszország elleni preventív intézkedések bevezetése érdekében. Az eljárást ez év januárjában Ukrajna indította Moszkvával szemben, terrorizmus finanszírozása és faji megkülönböztetés miatt. Arra számítunk, hogy a bíróság igazságos határozatot hoz, azonnali intézkedések megtételére kötelezve Oroszországot Ukrajna és állampolgárai jogainak védelme érdekében.
Ukrajna élni kíván a nemzetközi jogi mechanizmusok által nyújtott lehetőségekkel a Krím felszabadítása és az orosz agresszió megállítása érdekében a keleti területeken. Hiszünk a nemzetközi jog felsőbbségében, és éppen ezért törekedni fogunk arra, hogy a jog győzedelmeskedjen. Még akkor is, amikor a jog semmibevételét egy olyan ország demonstrálta, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja és hatalmas atomfegyverkészlettel rendelkezik, és ezért státuszából kifolyóan éppen neki kellene garantálnia a nemzetközi jog betartását.
Számítunk a további szolidaritásra nyugati partnereink részéről, hogy rákényszerítsük Oroszországot, térjen vissza a nemzetközi jog tiszteletben tartása elveihez. A szankciós nyomás fenntartása Moszkvával szemben ennek az egyetlen gyakorlati eszköze, ezért nélkülözhetetlen.
2016 novemberében a Nemzetközi Büntetőbíróság előzetes határozatában kifejtette, hogy a Krím bekebelezése Ukrajna területi egységének a megsértése, és „nemzetközi katonai konfliktusként értékelhető Ukrajna és Orosz Föderáció között”. Eljött az idő, hogy három évvel a Krím bekebelezése és majdnem három évvel a kelet-ukrajnai orosz katonai agresszió kezdete után, a nevén nevezzük az agressziót.
Hogy meggyógyítsuk a betegséget, szükséges a pontos diagnózis felállítása. Ugyanezt elmondhatjuk a nemzetközi kapcsolatokról. Az a törekvés, hogy az Ukrajna elleni katonai agressziót polgárháborúként mutassák be – kísérlet a valóság elkerülésére, amely nemcsak nem segíti elő a probléma megoldását, de azt a veszélyt rejti magában, hogy tovább is fokozza.
Nem kell arra a pillanatra várni, amikor valaki a következő áldozatává válik az agressziónak. Ma ezt megelőzhetjük, segítve Ukrajnának. Gondolkodjanak el ezen, mielőtt kimondják, hogy szeretnének semlegesek maradni, és amikor igyekeznek meg sem látni, amit már elhozott Ukrajnának az „orosz tavasz”. Ne várjanak arra, amíg ez a vetemény az önök kertjében is kikel. Még nem késő, hogy meghallják azt a vészharangot, amely megszólalt a Krímen és még mindig szól Kelet-Ukrajnában. Még nem késő, hogy felébredjenek!
