MSZP;kampány;március 15.;

Botka László új irányt szabott – pártja támogatja FOTÓ: MTI

- Forradalmi kampányt indított az MSZP

Magyarországon nincs szabadság, testvériség és egyenlőség, hiszen nincs szabadság ott, ahol négymillió ember éhezik, nincs egyenlőség ott, ahol a politikusok és családtagjaik gazdagodnak meg, és nincs testvériség sem ott, ahol nincsenek közös célok - mondta az MSZP elnöke a nemzeti ünnepen, a Szabad Sajtó Alapítvány rendezvényén. Molnár Gyula beszédében, melyet - mint kiemelte - kényszerből állított aktuálpolitikai párhuzamba, arról szólt, az MSZP a változás pártja kíván lenni, mert 2018-ban jövőt is választ Magyarország, ahogyan a forradalom idején is egy jövőt érintő kérdés fogalmazódott meg: "rabok legyünk, vagy szabadok". A pártelnök ezután az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 12 pontját idézve és értelmezve, azt a kérdést tette fel: vajon ha a hősök letekintenek a mostani Magyarországra, elégedettek, s boldogok-e? Úgy vélte, erős nemzet, erős demokrácia és erős ország akkor jöhet létre és akkor működhet, ha az emberek tudnak és képesek tájékozódni, és az üzenet, amelyet a sajtó közvetíteni akar, nem hamis. A '48-as hősök nem úgy gondoltak a sajtószabadságra, hogy állami cenzúra van, hogy állami pénzen felvásárolt, teljesen elbutított hazugsággyár váltja fel a szabad sajtót. Azt sem gondolták akkor, hogy két évszázaddal a forradalom után egy magyar kormány bezárathat egy napilapot - utalt a Népszabadság tavaly októberi beszántására, majd a kormányoldal oligarcháinak médiavásárlásaira. Úgy összegzett: nincs Magyarországon szabad sajtó, és így a demokrácia is korlátozott. Hozzátette ugyanakkor: "el fogjuk venni az újságokat azoktól, akik közpénzen vásárolták föl őket, s vissza fogjuk adni azoknak, akiket megillet", majd hitet tett a szabad sajtó mellett.

A pártelnök ezt követően a 12 ponton tovább haladva úgy fogalmazott, nincs felelős minisztérium, mert nem tekinthető felelősnek az a kormány, amely "gyűlöletet szór" az országban mindenkire; a munkájáért tüntető tanárra, az orvosra, az országot komoly pénzzel támogató Európai Unióra, a rokkantnyugdíjasra és az Iszlám Állam elől menekülő filozófusra, polgárra, átlagemberre, és átkot szór az olimpiaellenes fiatalokra. Molnár szerint ma nem valósul meg a törvény előtti egyenlőség sem, hiszen miniszterek, komoly funkciót betöltő politikusok nem felelnek a nyilvánvaló törvénysértésekért, de még eljárás sem indul ellenük. "A jó kormányzás arról szólnia, hogy minél több embernek segítünk kitörni a szegénységből - emelte ki az idei év, majd pedig a jövő évi kormányváltás fő célját. Az MSZP elnöke kitért arra a párt által meghirdetett politikai kampányra, amely szerint a gazdagoknak több adót kell fizetniük.

Egy nappal korábban ugyanis, az MSZP miskolci rendezvényén Molnár és a szocialisták miniszterelnök-jelöltje, Botka László meghirdette a "Tegyünk igazságot! Fizessenek a gazdagok!" című országjáró kampánykörutat. Botka szerint a forradalmi Magyarország ma aktuálisabb, mint valaha. A miniszterelnök-jelölt arról beszélt, nem engedhetnek '48-ból, hiszen ma éppen az a kettősség uralja az országot, mint akkor, ma épp úgy urak és "szolgák" szerint sorolja be az állampolgárokat a hatalom. Bokta szerint "elegünk van az urakból", és igenis "bele akarunk szólni, hogy mire költik a pénzünket, s akik a kisemberekből gazdagodnak, fizessenek többet a közösbe". Úgy vélte, "ki kell szabadítanunk Magyarországot a rabságból", el kell űzni a hatalmukkal visszaélőket. "Tegyünk végre igazságot, ne a társadalom 90 százaléka viselje a terheit néhányak meggazdagodásának". Ezután a miniszterelnök-jelölt választási ígéreteket, sőt, "nagyesküt" és fogadalmakat tett, hogy a valóban kiszolgáltatottakat, a szegényeket fogja szolgálni, hogy a melósok jogait visszaadja, a pedagógusokat és az orvosokat megbecsüli, hogy visszaemeli a társadalmi helyére a többséget, hogy észhez téríti a "nagyurakat". Az MSZP miniszterelnök-jelöltje és politikusai mától ezzel a programmal járják az országot.

Jogellenesen tartottak fogva a tranzitzónában két bangladesi menedékkérőt a magyar hatóságok – mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), s egyben fejenként 5,8 millió forint kártérítésre és a perköltségek megfizetésére kötelezte a magyar államot. A kormány szerint a magyar jog jobb, mint a nemzetközi.