A konzervatív kormányfő és David Davis, a brit EU-kilépés ügyeiben illetékes miniszter a gazdasági élet kulcsszereplőivel is megbeszélésekre készül a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása előtt – jelentette a The Guardian című lap. May hétfőn este megkapta a felhatalmazást a felsőháztól is a Brexit-folyamat beindítására, de keddi parlamenti beszédében jelezte, hogy ezt csak a hónap végén teszi meg.
A miniszterelnök az Európai Tanács múlt heti üléséről tartott alsóházi beszámolójában hangsúlyozta: egy erős és egységes Nagy-Britannia fenntartásában érdekelt, s bírálta a skót első minisztert, Nicola Sturgeont, hogy „politikai játszmákat játszik”, bizonytalanságot teremt, kockáztatva az Egyesült Királyság jövőjét. Sturgeon ugyanis bejelentette, hogy 2018 őszén vagy 2019 tavaszán Skóciában újabb függetlenségi népszavazást írnak ki.
Londonban sokan arra számítottak, hogy May a hétfői parlamenti jóváhagyás után rögtön, akár már kedden aktiválja az 50. cikkelyt – ám ez nem történt meg. A Downing Street 10. szerint még sincs szó halasztásról, hisz May menetrendjében mindig is március vége szerepelt céldátumként. Parlamenti beszédében a tory kormányfő úgy vélekedett, hogy a skóciai lakosság többsége nem akar egy második függetlenségi népszavazást. „Skócia számára a legfontosabb egységes piac az Egyesült Királyság piaca” – mondta May.
Noha a Skót Nemzeti Párt abban bízik, hogy az EU-kilépést ellenző skót szavazók igenjével a függetlenségpártiak javára billenne a mérleg egy újabb népszavazáson, egy tavaly év végi felmérés szerint ha most voksolnának a skótok, akkor az eredmény nem különbözne lényegesen a 2014-estől, amikor 55,3 százalék ellenezte Skócia függetlenné válását. A skótok 62 százaléka ugyan a Brexit ellen szavazott, de egy tavaly év végi felmérés szerint kisebb azok aránya, akik Skócia elszakadását támogatják és a Brexitet ellenzik, mint azoké, akik a Nagy-Britanniában maradás hívei, de ellenzik a Brexitet.