„Az október 2-i népszavazás eredményéről tartott lakossági tájékoztató keretében a nyomtatott sajtóban, online felületeken, rádióban, televízióban és közterületen megjelent hirdetések, valamint kreatív és nyomdai szolgáltatás ellenértékeként 991 372 985 forint értékben történt kifizetés – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda az Átlátszóval. Mint emlékezetes, a menekültkvótáról tartott október 2-i referendumon a választópolgárok 43,9 százaléka vett csak részt, ráadásul 6,3 százalékuk érvénytelen voksot adott le. Az így érvénytelenül zárult választás egyértelmű és súlyos vereség volt a kormány számára. Ennek ellenére a referendum után a kabinet, arra alapozva, hogy a voksolók nagy többsége, 3,3 millió ember elutasította a kötelező, kvóta szerinti menekült-betelepítést, reklámhadjáratot indított. A kampányban – amely, mint most kiderült, csaknem egymilliárdba került – azt üzenték meg Brüsszelnek, hogy a voksolók 98 százaléka nem kért a kvótából, azt nem említették meg, hogy a népszavazás érvénytelen lett.
Az Átlátszó írása szerint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda csak tavaly szeptember 1. és október 31. között 2,94 milliárd forint értékben 23 kommunikációs megrendelést adott le a miniszter Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba cégeinek. A Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. a pénzből 188,3 millió forintot kapott a reklámok arculatának megtervezéséért, valamint matrica- és plakátgyártásért. A fennmaradó bő 2,7 milliárd hirdetésekre ment el.
A most nyilvánosságra került és részletezett kiadások csak töredékét teszik ki a népszavazással összefüggő és a menekültellenes kampányoknak. Mint azt korábban többször is megírtuk, tavaly ősszel az MSZP-s Harangozó Tamás kikérte a Miniszterelnöki Kabinetiroda migrációval, illetve a kvótareferendummal összefüggő költéseit 2015 decemberétől tavaly augusztusig. Kiderült, addig több mint 11,3 milliárd forintot költött a kormány a menekültellenes kampányra, ez majdnem négyszer több, mint amennyit 2014-ben a Fidesz országgyűlési választási kampányára szánt. Harangozó akkor 16-17 milliárd forintra becsülte a végül érvénytelen referendum költségeit.
Az említett időszakban a Harangozónak küldött adatok szerint a kabinetiroda két szerződés keretében a migrációs kampányra 6,5 milliárd forintot költött, de aztán két újabb keretszerződést is kötött "a kormány tájékoztató tevékenységének végrehajtására." Ezek bruttó összege mintegy ötmilliárd forint volt. A pályázatok nyertesei Csetényi cégei voltak, amelyek bevétele akár 1,4 milliárd forint is lehet a szerződések lejártakor a 15 százalékos reklámközvetítői díj alapján – ismertette tavaly szeptemberben az MSZP-s poltitkus.
Az akkori adatok szerint az országos tévéhirdetések 75 százalékát az Andy Vajna-féle TV2-csoport kapta meg. Hozzátette: az országos rádióhirdetések 80 százaléka "az egyébként mintegy 70 milliárd forinttal megfinanszírozott közmédia és a kormányközeli Karc és Sláger FM-hez" jutott. Harangozó elmondta, az online hirdetések 80 százalékát a kormányközeli oldalak vitték el. Emellett a külföldi magyaroknak 500 ezer példány konzultációs levelet, továbbá a magyar háztartásoknak 4,2 millió példány tájékoztató füzetet nyomtattak ki.
Orbán csatára készül, Áder hallgat
"A migránsok idegenrendészeti őrizetbe vétele nem egyenlő a fogva tartással, ugyanis aki nem akarja megvárni az ügyének lezárását, az Szerbia irányába távozhat ezekből a központokból" – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az új magyar migrációs jogszabály ellen a tagállami vezetők nem emeltek kifogást. Az ugyanis – állította – megegyezik azokkal a javaslatokkal, amelyeket Németország és Ausztria is sürgetett. Noha Orbán szerint a tagállamok vezetői megértették a magyar szabályozást, arra számít, hogy a brüsszeli bürokraták akadékoskodhatnak. „Ez a csata még előttünk van" – mondta. A miniszterelnök hangsúlyozta: a migrációt nem "humánusan és jól" kell kezelni, hanem ellen kell állni a nyomásnak. Magyarország célja, hogy ne jöjjenek be a migránsokat Európába, Magyarország nem kívánja megváltoztatni sem kulturális, sem etnikai összetételét. Orbán reagált arra is, hogy jogvédő szervezetek szerint többször is menekülteket bántalmaztak egyenruhások a déli határnál. Azt állította: nem ismert egyetlen magyarországi eset sem, a feltárt bántalmazások pedig Szerbiában történtek. Orbán Viktor és a magyar kormány bírálatainak régi célpontja az Európai Bizottság, amelynek ezúttal is kijutott a kritikából. Bár az uniós testület még nem nyilvánított véleményt a nemzetközi szervezetek által hevesen bírált menedékjogi törvénymódosításról, a kormányfő ismét “küzdelmet” emlegetett. A csúcs csütörtöki migrációs vitájában a miniszterelnök előhozakodott a menedékkérők őrizetét előíró jogszabállyal, amire egyetlen kollégája sem reagált. Orbán Viktor ezt úgy fordította le, hogy a tagállamok megértették a magyar álláspontot. Angela Merkel azonban csütörtök esti sajtóértekezletén - kérdésre válaszolva - finoman értésre adta, hogy a magyar szabályozással nem biztos, hogy minden rendben van. “A magyar hatóságok az EU szabályainak megfelelő menekültügyi eljárásokat folytatnak, ám vannak bizonyos követelmények, amelyekről most nem tárgyaltunk részletesen” - fogalmazott a német kancellár
“Kétségkívül kidőlt a liszt” — mondta Orbán, amikor arról kérdezték, hogy Soros György emberének tartja-e magát. A metaforával nem saját szerepét, hanem a Soros György-féle szervezetek lelepleződését próbálta szemléltetni. Szerinte azok a hatályos magyar törvényekkel szemben tevékenykednek, mivel azon dolgoznak, hogy - a magyar parlament és 3 millió ember akaratával szemben - migránsokat juttassanak be Magyarországra. Amikor a Klubrádió brüsszeli tudósítója erre reagálva aggályosnak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök bárkit meggyanúsít anélkül, hogy azt bizonyítani tudná, Orbán válasz nélkül hagyta a megjegyzést. Ritka pillanat, amikor a kormányfő nem talál szavakat, és sajtófőnökének kell a segítségére sietni. Havasi Bertalan azzal vetett véget a társalgásnak, hogy az újságíró magánvéleményének titulálta az elhangzottakat.
Némiképp bővebben, de a választ megkerülve reagált a miniszterelnök arra a kérdésre, amely azt firtatta, igaz-e, hogy Mészáros Lőrinc az Orbán család pénzügyeit intézi. “Jómagam és a magyar kormány nem foglalkozunk semmilyen magántermészetű üggyel, forduljon az érintettekhez” - hangzott a válasz. Azt viszont nem kerülte meg a kormányfő, hogy véleményt nyilvánítson Matolcsy Györgynek egy “nagy szövetséges” felforgató tevékenységére vonatkozó vádjairól. Bár nem mondott konkrétumokat, világossá tette, hogy “Magyarország esetében folyamatosak a külső befolyásolási kísérletek”.
Megalapozottak-e azok a kritikák, miszerint Mészáros Lőrinc Orbán Viktor családjának vagyonát kezeli? - kérdezte a kormányfőt, az Index EU-rovata, az Eurológus Brüsszelben. Orbán úgy döntött nem válaszol a kérdésre, és az Index tulajdonosára tereli a szót. „Bár ez a kérdés nem szerepelt az Európai Tanács pénteki ülésén, az tudom önnek mondani, hogy miért nem fordul az érintettekhez? Tehát, szeretném leszögezni, hogy a magyar kormány és jómagam nem foglalkozunk semmilyen magángazdasági természetű üggyel. Nem tartozik ránk. A piaci szereplőkre tartozik. Ezt mondja meg a tulajdonosának is. Köszönöm szépen.” Hogy a miniszterelnök szerint ki az Index tulajdonosa, azt nem mondta el. A cégjegyzék szerint Spéder Zoltán, a kormánysajtó szerint Simicska Lajos - jelentette brüsszeli tudósítónk, Halmai Katalin.
A menekültügyi szabályok szigorítása miatt az UNICEF közleményt adott ki tegnap, amelyben azt írták: "Komoly riadalmat okozott, hogy a magyar országgyűlés elfogadta a menekülteket és köztük a 14 évnél idősebb menekült gyerekeket kötelező elzárásra ítélő törvényt. A nemzetközi emberjogi szervezet most Áder Jánost kéri, hogy a törvény aláírása előtt gondolja át, hogy a gyerekeket mindenekelőtt gyerekként kellene kezelni." Mindezek miatt kerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy megtudjuk, mi az államfő véleménye a vitatott törvényről, de eddig nem kaptunk választ, és a köztársasági elnök sem szólalt még meg ebben az ügyben.
