A parlamenti vizsgálóbizottság előtt tanúként meghallgatott kormányfő elmondta, hogy a sajtóból szerzett tudomást az Egyesült Államokban kirobbant ügyről, az első hírek megjelenésének napján, 2015. szeptember 19-én. A következő napokban meghallgatta Alexander Dobrindt közlekedési miniszter beszámolóját, és telefonon beszélt a VW akkori vezetőjével, Martin Winterkornnal, akitől a sajtótudósításokhoz és minisztere jelentéséhez képest nem tudott meg újdonságot.
A kancellár hangsúlyozta, hogy a dízelbotrány a VW botránya, és nem a kormány vagy a kulcsfontosságú iparágként számon tartott, mintegy 800 ezer embert foglalkoztató német autóipar botránya. A VW sajnálatos módon nem tárta fel az igazságot az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) előtt. A botrányban érintett VW-gyártmányok nem feleltek meg az EPA előírásainak, és ezt a VW-nál tagadták, amikor a hatóság kérdőre vonta őket - mondta.
Amikor az EPA eljárást indított a cég ellen, Alexander Dobrindt utasítására a közlekedési minisztériumban vizsgálóbizottságot alakítottak - ismertette Angela Merkel, hozzátéve, hogy ugyan személyesen nem vett részt a testület munkájában, de támogatta minisztere törekvését az ügy maradéktalan feltárására.
A Bundestag vizsgálóbizottsága az ellenzéki pártok kezdeményezésére alakult 2016 júliusában annak megállapítására, hogy a kormány és az állami intézmények miként jártak el a botránnyal kapcsolatban. Az ellenzék szerint a berlini vezetés túlságosan közel áll az autóipari lobbihoz, és nem lépett fel elvárható módon azért, hogy megfelelően szigorú szabályozással elkerülje a botrányt, illetve feltárja az ügyet.
Angela Merkel kifejtette, hogy nem talál kivetnivalót, mulasztásra utaló jelet kormánya és az illetékes hatóságok tevékenységében, de nem tudja megmagyarázni, hogy Németországban miért nem vették észre a rendellenességeket a VW-nál. Az viszont biztos, hogy Németországban nem az EPA által kifogásolt nitrogén-dioxid-kibocsátás, hanem inkább a szén-dioxid-kibocsátás ügye volt a középpontban - jegyezte meg a német kancellár hírportálok beszámolói szerint.
Az EPA 2015 szeptemberében azzal vádolta meg a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW - a legnagyobb európai autógyártó vállalat - elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.
