A nyilatkozatot Calin Popescu Taricenau szenátusi elnök kezdeményezésére, 203 szavazattal 94 ellenében fogadta el a kétkamarás parlament együttes ülése. A jogi következmények nélküli dokumentum leszögezi: a parlament kizárólagos hatásköre, hogy felelősségre vonja a kormányt, ezért elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartja azokat az állásfoglalásokat, amelyekkel az elnök vagy az igazságszolgáltatás szervei a kormány döntéseit bírálták. A nyilatkozat a büntetőjog korrupcióellenes szigorán enyhítő, országos tüntetéssorozatot kiváltó sürgősségi kormányrendelet elleni, azóta elutasított alkotmányos óvásokra utal.
"Az alkotmánybíróság döntésének véget kell vetnie egyszer s mindenkorra azoknak az összehangolt támadásoknak, amelyek a parlament szerepének és tekintélyének aláásását célozzák" - olvasható a szenátusi elnök javaslatára a szociálliberális kormánytöbbség által megszavazott nyilatkozatban. A dokumentumban a parlament megerősíti "politikai fennhatóságát" valamennyi más közintézmény felett.
Az elnöki hivatal este közleményben reagált a parlament nyilatkozatára, nyomásgyakorlásnak minősítve azt. A válaszdokumentum rámutat: a közvetlenül megválasztott államfőnek ugyanolyan legitimitása van, mint a parlamentnek, és az alkotmány nem csak reprezentatív szerepet szán neki, hanem előírja, hogy a törvényesség és az intézmények működése felett őrködjön, amit ezután is meg fog tenni.
Az elnöki közlemény szerint a parlament úgy tehetné túl magát azon a benyomáson, hogy csak megfigyelője a másutt születő politikai döntéseknek, ha felelősségteljesen, valós és átlátható viták révén, a közjó érdekében hozna törvényeket, és nem szorítkozna a kormánytagokhoz intézett kérdésekre.
Az alkotmánybíróság az államfő és a CSM óvását elutasítva megállapította, hogy a kormánynak joga volt azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t. A taláros testület - illetékességét elhárítva - nem vizsgálta a vitatott kormányrendelet tartalmi vonatkozásait és azt sem, hogy indokolt volt-e a kormány sürgősségi beavatkozása. A jobboldali elnök és tüntetők azt állították, hogy a kormány csak azért sietett - az azóta hatálytalanított - rendelet életbe léptetésével, hogy korrupcióval vádolt politikusokat, köztük Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt mentsen meg a felelősségre vonástól.
A tiltakozási hullám elültével és több, álláspontját igazoló alkotmánybírósági döntés birtokában a szociálliberális többség ellentámadásba lendült, visszaéléssel vádolva a korrupcióellenes ügyészséget (DNA). Az alkotmánybíróság Tariceanu óvásának helyt adva a múlt héten megállapította, hogy a DNA túllépte hatáskörét, és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.