A kérdés úgy hangzott: „Hány letelepedési kötvényt jegyeztek le, és ezáltal — a rendelkezésre álló adatok szerint — mekkora bevételt realizáltak (tételesen feltüntetve) a korrupciógyanús letelepedési kötvényprogramban résztvevő offshore cégek?" Mint emlékezetes, s többször beszámoltunk róla a letelepedési kötvényprogram erősen kötődik a Rogán Antal kabinetminiszterhez.
Tállai válaszából nem derül ki, hogy az említett kötvényállományhoz kötődően mennyi ember jutott letelepedési lehetőséghez Magyarországon. Erről eddig legfeljebb becslések láttak napvilágot (lásd a táblázatot). Hivatalos válasz híján az is rejtve marad, hogy mekkora bevételt értek el az offshore közvetítők. Az államtitkár csak azt részletezi, hogy 2013-2014-ben egy darab 250 ezer eurós, 2015-ben már öt darab 50 ezer eurós névértékű kötvényeket lehetett jegyezni. Ráadásul ebben az évben más is változott, hiszen a korábbi 250 ezer euróról 300 ezer euróra emelték a lejegyzendő mennyiséget. 2016-ban már ez utóbbi rendszer élt, vagyis 6 darab 50 ezer eurós papírt kellett lejegyezni a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy Magyarországon beutazási és tartózkodási engedélyt kapjanak.
A kormánypárti politikus arra sem ad választ, hogy a programba bevont közvetítő cégek mennyi jegyzést is hoztak össze egyenként. Arra hivatkozik, hogy „ezek értékpapírtitkot képeznek, amelyek nyilvánosságra hozatala nincs összhangban a tőkepiacról szóló törvénnyel.”
Azt viszont az államtitkár megmagyarázza, hogy miért is volt szükség a tengernyi bírálatot kapott közvetítő cégekre. Utóbbiak voltak a valódi nyertesei a programnak, hiszen hatalmas, ügyfelenként 50-60 ezer eurót is elérő közvetítői díjakat szedtek. A válasz szerint a letelepedési kötvény népszerűsítését és értékesítését azért nem az állam végzi, mert "az adott országokat, illetve kultúrákat jobban ismerők hatékonyabban tudják megszólítani az érdekelteket". A közvetítő cégek hiányában az államnak kellene volna kiépítenie és fenntartania a forgalmazói hálózatot. Ezen hálózat működtetése tetemes költségekkel járhatna, "ezt pedig nem kívánjuk ráterhelni a magyar adófizetőkre” - tette hozzá Tállai.
