A másfél hónapos csúszás az Igazságügyi Minisztériumnak kedvez, hiszen Trócsányi Lászlóéknak több idejük van a pontos szabályozás kidolgozására. A törvény körül egyelőre sok a kérdőjel, a kormánypártok februárban elutasították azt a felvetést, hogy 3,6 millió forint felett minden szervezetnek el kelljen számolni a külföldi támogatásokkal, mert ez az értékhatár túl sok bürokráciát szült volna azoknak a szervezeteknek is, amelyeket nem Soros György támogat.
Így tévesnek bizonyulnak a Reuters értesülései, amelyek szerint a törvényt a héten nyújtják be. Megírtuk, a törvény a civilszervezetek működését fogja szabályozni, de sok magyar szervezet, a nemzetközi partnereik és külföldi elemzők is attól tartanak, hogy a törvény hátrányosan érinti majd a Magyarországon működő civilszervezeteket. A Reuters is emlékeztet: maga Orbán Viktor miniszterelnök is sokszor szkeptikusan beszélt itthoni civilszervezetekről, Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke pedig fel is sorolt három szervezetet (a TASZ-t, a Transparency Internationalt és a Magyar Helsinki Bizottságot), amiket szerinte ki kellene söpörni az országból.
A TASZ ügyvezetője a napokban azért írt levelet az igazságügyi és a humánminiszternek, hogy tisztázzák, mi várható a civil szervezetekkel. Kapronczay Stefánia lapunknak elmondta: semmilyen választ nem kaptak. Az ügyvezető felidézte Trócsányi László igazságügyminiszter korábbi üzenetét, amikor azzal nyugtatta az érintetteket, hogy az új törvény alig fog a civilektől olyasmit kérni, amit eddig nem csináltak. Ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, hogy egyáltalán mi értelme az új törvénynek – vélekedett Kapronczay.
