„Az elkövetkező években legalább évi 1000 fő körüli létszám kilépés utánpótlását kell megoldanunk” – fogalmaz a BKV 2017–2020-ra vonatkozó humán stratégiája. A tanulmány szerint csak a tavalyi évben 452 járművezető (ebből 353 fő buszvezető!), 248 szakmunkás és 26 mérnök hagyta ott a társaságot.
Ezek a hiányszakmák, amik azért alakultak ki, mert nőtt a konkurencia, ahol magasabbak a kereseti lehetőségek, kevés a szakember (egy részénél már nincs is szakmai képzés). A távozók gyakran 30-50 százalékkal több bért kapnak más, akár a közszférában működő társaságoktól. Ezért a stratégia első számú feladatként jegyzi, hogy „a személyi alapbéreket a piaci viszonyokhoz kell igazítani”.
Ezt nagyon jól érzik a szakszervezetek is. Gulyás Attila, az egyik legnagyobb BKV-s szakszervezet, a VTDSZSZ elnöke az Indexnek elmondta, hogy a dolgozók nagyon elkeseredettek. Ezért a következő három évben összesen 30 százalékos béremelést követelnek. Ezt annyira komolyan gondolják, hogy ha a követelés március végéig nem teljesül, akkor nem marad más hátra, mint a sztrájk.
A szakszervezetek szerint mára a BKV a szakemberhiány miatt a működőképesség határára került. Sokan tervezik kilépésüket, már az sem biztos, hogy egy magasabb béremeléssel megállítható a folyamat. Utánpótlást felvenni szinte lehetetlen. Ha fel tudnák venni a hiányzó létszámot, a kiképzésük hosszú ideje miatt rövid távon nem lehetne foglalkoztatni őket.