Igaz, ez még nem eldöntött, Palkovics közlése szerint legalábbis hamarosan a köznevelési kerekasztal berkein belül kezdődik meg az erről szóló egyeztetés (e zártkörű fórum éppen ma ülésezik, hivatalosan más témában - a szerk.).
Mindez ugyanakkor egyértelművé teheti: a kormány újból a széles szakmai nyilvánosság kihagyásával akar keresztülvinni egy olyan oktatási reformot, amely komplexitása miatt a jelenlegi viszonyok között még az eddigi intézkedéseknél is kockázatosabb lehet (a kormánnyal kevésbé kritikus szervezetekből verbuvált köznevelési kerekasztal messze nem reprezentálja a szakma egészét).
Azt persze Palkovics is elismerte, hogy egy ilyen reformnak sokféle vetülete van, az államtitkár maga azonban csak a pénzügyi források emelését, a tanárlétszám és -továbbképzés szélesítését említette. Kifelejtette ugyanakkor az egyik legfontosabbat: az iskolai autonómia szükségességét mind szakmai, mind gazdasági kérdésekben. Ez ma gyakorlatilag nem létezik, amit nemrég az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör tagjai is megerősített. Ráadásul a 2019-es bevezetés is aggályos, hiszen az úgynevezett egyeztetések is csak most kezdődnek, jogszabályról, infrastruktúráról pedig szó sem esett. Félő tehát, a kormány eddigi hibáiból nem tanulva újabb elsietett reformmal sújtaná az oktatási rendszert, holott minden ilyen komoly felkészülést igénye: Lengyelországban például 1998-ban döntöttek az új szerkezeti formáról, ám a 6+3 éves alapszakaszra csak a kétezres évek közepén tértek át.