A megoldás az lenne, hogy meghosszabbítsák a szerződésemet a jövő szezon végéig – mondta lapunknak Jordán Tamás, akinek harmadik direktori ciklusát szavazhatta volna meg a szombathelyi közgyűlés március másodikán, ehelyett új pályázatot írnak majd ki. Jordán szerint a mostani bizonytalan helyzetben nagyon nehéz előkészíteni az évadot. Az először, a szakmai esélyek szerint sima ügynek látszó direktorválasztásból, néhány hét alatt országos botrány kerekedett.
Az önálló, saját társulattal rendelkező Szombathelyi Weöres Sándor Színház elindítása a szombathelyi közgyűlés akkor még egyhangú támogatása mellett éppen Jordán Tamás Kossuth-díjas színészhez, rendezőhöz, a Merlin és Nemzeti Színház korábbi igazgatójához kötődik. Az elmúlt tíz évben szakmailag és a közönség által is elismert szakmai műhelyt sikerült teremtenie a vasi megyeszékhelyen, ahol régi vágy volt, hogy legyen egy rangos, ugyanakkor a helyiek által kedvelt, a város által fenntartott saját teátrum. Jordán a Nemzetit cserélte fel a szombathelyi színházra, nagy terveket dédelgetett és egy részüket sikerült is valóra váltani.
Nagy figyelmet kiváltó előadások kerültek a repertoárba, ezek közé tartozik a Szentivánéji álom (rendező: Mohácsi János, Székely Csaba: Vitéz Mihály r.: Béres Attila), William Shakespeare: Makrancos Kata, avagy a hárpia megzabolázása (r: Alföldi Róbert). Az elmúlt kilenc évben 21 ezerről 65 ezerre nőtt a nézőszám. Öt évvel ezelőtt is, akárcsak most, vetélytársa akadt Jordánnak, mégpedig a jobboldali támogatottságú Koltay Gábor rendező, de végül visszavonta az elképzeléseit. Most Dér András filmrendező pályázott, a támogatói között többek között Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti direktorát is maga mögött tudhatta. Ám végül botrányos körülményekre hivatkozva Dér is visszalépett. A szakmai bizottság azonban, mivel Dér pályázata akaratán kívül kiszivárgott, nem ajánlotta az egyetlen jelöltet, Jordán Tamást igazgatónak, illetve négyen voksoltak Jordán mellett, négyen pedig az új pályázatra szavaztak. A javaslatok a politikai rokonszenv alapján oszlottak meg.
Ezután elindult egy szimpátia kampány Jordán mellett. A teljes szombathelyi társulat, a Nemzet Színészei, az Örkény, a székesfehérvári teátrum, Pintér Béla és Társulata, a Magyar Színházi Társaság, a Színházi Kritikusok Céhe, a Független Előadóművészek Szövetsége, valamennyien a jelenlegi direktor mellett emeltek szót. Helyi civilszervezetek is lobbiztak Jordánért, illetve a közgyűlés napjára rokonszenvtüntetést szerveztek, amelyen több mint ezren vettek részt. A politikusokat azonban mindez hidegen hagyta. Viharos vitát követően Jordán Tamás nem kapta meg a többséget, a kormánypárti többségű közgyűlés új pályázatot javasolt. Egy szavazat eldönthette volna a dolgot, de a jobbikos tag tartózkodott a szavazástól. Jordán viszont újraindul, de vélhetően már keresik, kit is indíthatnak újabb vetélytársként.
Törőcsik Marit is meghurcolták
A rendszerváltás után talán az első nagy színházi botrány a Művész Színház létrejöttét, majd szintén viharokkal teli megszűnését kísérte. 1992 őszén a szocialista-SZDSZ-es többségű Fővárosi Önkormányzat a Thália Színház élére írt ki pályázatot, amit Törőcsik Mari és csapata nyert meg. A Thália, amely akkor az Arizona nevét viselte, társulatának valamennyi tagja az utcára került. Az új gárda pedig Művész Színház néven kezdte meg a mindössze két évig tartó működését. A Thália megszüntetése óriási viharokat kavart. Ugyanez igaz a Művész Színház megszüntetésére. Akkor még pofon is csattant, aki adta Bubik István és akik kapták, Baán László - azonos a Szépművészeti Múzeum mai főigazgatójával -, akkor a főváros színházi biztosa volt. A másik pofont pedig az azóta elhunyt Vég Gábor, a kulturális bizottság korabeli elnöke szenvedte el. Bubikot felbosszantotta, hogy szélnek eresztik a társulatot, a teátrum akkor már visszakapta a Thália nevet és rekonstrukcióra hivatkozva bezárták, majd befogadó színház lett. Sajnos a remek, de igencsak szenvedélyes Bubik István sincs már köztünk. Törőcsik Mari viszont, aki hivatalosan a Művész Színház vezetője volt szerencsére nagyon is köztünk van, olyannyira, hogy az előbbiekben említett Jordán Tamás melletti kampányban videóüzenetet is intézett ez ügyben.
A Művész Színház óriási nevekből Bánsági Ildikó, Bitskey Tibor, Bubik István, Darvas Iván, Eperjes Károly, Garas Dezső, Gáspár Sándor verbuválódott, de valahogy beárnyékolta a szélcsendesnek abszolút nem mondható alapítás. A kritika sem fogadta kedvezően. 1994 júliusában jelentek meg az első hírek arról, hogy a Művész Színház gazdálkodási fegyelmezetlenséget követett el. Szeptemberben a Fővárosi Közgyűlés képviselői nem szavazták meg a színház további támogatására ígért 20 millió forintot. Később Törőcsik Mari lemondott az igazgatásról, s bejelentette, nem is játszik többet a színházban, majd egy új pályázaton Csiszár Imre kapta meg a színházat.
Balázs Péter először, másodszor
Balázs Péter
Egy jókorát ugorva 2007 kora nyárára emlékezhetünk, amikor a jobboldali többségű szolnoki városvezetés a jobb oldali politikai szimpátiáját nyíltan bevállaló politikai rendezvényeken is gyakran megjelenő Balázs Péter színész rendezőt választotta meg színházigazgatónak, noha a szakmai bizottság nem őt javasolta. Az ügy precedensértékűnek számított, óriási botrányt is keltett. A másodszor kiírt pályázatra hatan aspiráltak. Balázs Péter mellett Szikora János akkori igazgató, Lukáts Andor színész-rendező, Anger Zsolt színész-rendező, Bozsó József színész, Mertz Tibor, a Nemzeti Színház művésze, valamint Telihay Péter rendező. A szakmai bizottság Anger Zsolt munkáját tartotta a legjobbnak, ám ez a képviselőket egyáltalán nem zavarta és megszavazták Balázs Pétert. A döntés éppen a Pécsi Országos Színházi Találkozó idejére esett, a szolnoki ügy a fesztiválon ki is verte a biztosítékot, született nyílt levél Szalay Ferenc polgármesternek, amelyben tiltakoztak az ellen, hogy az önkormányzat teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a szakmai grémium döntését, de megmásítani nem sikerült a határozatot.
Eszenyi Enikő és Marton Lászlóközgyűlési döntés után
Balázs Péter később egy másik színi direktori választásnál is érintett lett, legalábbis egy ideig. 2013 nyarán ugyanis a Vígszínház korábbi karakterszínésze Eszenyi Enikő igazgató vetélytársaként megpályázta a Vígszínház vezetését, úgy látszott, Szolnokot szívesen visszacserélte volna pesti színházigazgatói fotelre. Többen nem is tartották esélytelennek jó kormánypárti kapcsolatai miatt. A szakmai bizottság végül fele-fele arányban szavazott Balázsra és Eszenyire, tehát nem tudtak dönteni a két jelölt között. Ezt használta ki végül a jobboldali többségű városvezetés, a közgyűlés eredménytelennek nyilvánította a pályázatot, majd újat írt ki, immár mindössze másfél éves időtartamra. De ezen már Balázs Péter nem indult.
Gyanított politikai alku
2011 októberében már nem csak hazai viszonylatban, hanem nemzetközi szinten is botrányt kavart Dörner György kinevezése az Új Színház élére. Éppen lapunk számolt be először részletesen annak idején arról, hogy a szakmai bizottság többsége Márta újbóli kinevezését javasolta, és a két hivatalnok delegált - a Fővárosi Önkormányzatnak és a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának küldöttje - voksolt Dörner Györgyre. A színész pályázatában Csurka István drámaírót, a MIÉP vezetőjét nevezte meg intendánsának. Ascher Tamás, a szakmai bizottság vezetője akkor a Népszavának azt nyilatkozta: „politikai alku, szándék" lehet Dörner György támogatása mögött, mivel ő úgy ítélte meg, a színész pályázata nem volt elég konkrét és átgondolt az Új Színházat tizenhárom éve vezető Márta Istváné mellett.
Ascher Tamás felidézte, a meghallgatásból egyértelmű volt a politikailag motivált, jelszavakban megnyilvánuló szándék Dörner részéről. A Fővárosi Közgyűlés azonban mégis Dörner Györgyöt nevezte ki az Új Színház élére. Az ügy valódi nemzetközi tiltakozást váltott ki, vezető európai értelmiségiek emeltek szót Dörner ellen. Bécs vezető színházaiban is petíciót olvastak fel a döntést bírálva. Dörner újbóli kinevezése viszont már sokkal csendesebben zajlott.
Nemzeti viharok
Szimpátiademonstráció Alföldi Róbert mellett 2013 júniusában
Külön fejezet a Nemzeti Színház története. Ugyancsak a rendszerváltás utáni történet és mementóként ma is érzékelhető, az új Nemzeti Színház építése kapcsán kialakult Erzsébet téri gödör. Oda képzelte a pályázaton nyertes Bán Ferenc a Nemzeti Színház épületét, de a kormányváltás, vagyis az első Orbán-kormány megérkezése elsodorta a terveket, és végül Schwajda György irányításával a IX. kerületben épült meg az új színház. Bálint Andrást még az előző kormány nevezte ki direktornak, de a helyzet ismeretében lemondott. Az is emlékezetes, hogy Schwajda György kormánybiztosként Orbán Viktorral ellentétbe került a nyitó előadás televíziós közvetítése kapcsán, végül el se ment a megnyitóra és nem is lett a Nemzeti direktora. Jordán Tamás viszont öt és fél évig betöltötte ezt a posztot, őt Alföldi Róbert követte. Az az Alföldi, akivel jelenleg Jordán rendszeresen dolgozik partnerként is, rendezőként is, sőt Alföldi rendez Szombathelyen is. Alföldinek 2013-ban lejárt a szerződése és a szakmai bizottság többsége vele szemben Vidnyánszky Attilát támogatta, így ő lett a direktor.
Jogilag nem is történt támadható, mégis a váltást óriási sajtóvisszhang és tiltakozás kísérte. Alföldi is, akárcsak Jordán átélhette, hogy tömeg tüntet mellette szimpátiából. Előtte többször nyíltan összetűzésbe került a kétharmados fideszes hatalommal. Nem nézték őt jó szemmel, írásbeli figyelmeztetést is kapott, a Parlamentben jobbikos képviselők tettek rá személyes hangvételű, gyalázkodó megjegyzéseket. Mindezt jól bírta ugyan, de a pályázati procedúrára már nem volt ellenszere, így akárcsak Jordán Szombathelyen, bár sikeres színházat csinált, mégis szembe kellett azzal néznie, hogy nem folytathatja. Annyi különbséggel, hogy Jordán esetében még nem dőlt el semmi, jöhet az pályázat, esetleges új kihívóval. Úgy látszik a pályázati szappanoperák ideje több évtizeddel a rendszerváltás óta sem múlt el.
