Épülhet Paks 2, legalább is az Európai Bizottság (EB) már hivatalosan felemelte a sorompót hétfői bejelentésével: lezárta a vizsgálatot a tiltott állami támogatás ügyében és azt a körülményekre tekintettel indokoltnak találta. Ezzel egyelőre a hazai kormány és az atomlobbi győzelmével végződött egy két éves küzdelem a paksi atomerőmű bővítését támogatók és ellenzők között. A Bizottság döntése azért is roppant érdekes, mert a magyar kormány folyamatosan arra hivatkozott a brüsszeli kifogásokkal szemben, hogy a beruházás nem igényel állami támogatást.
Csak hogy az első pillantásra fényes diadal akár pirruszi győzelemmé válhat, ugyanis Brüsszel azért bizonyos feltételeket is szabott. A Paks 2 új blokkjaiból származó profitot Magyarország a beruházás hitelének törlesztésére vagy az erőművek működtetésére költheti. Nem finanszírozhat belőle további erőművi beruházásokat, illetve kapacitások bővítésére sem fordíthatja az erőmű nyereségét.
Brüsszel azért is járulhatott hozzá a magyar kormány atomerőművi bővítéshez, mert a bizottság szerint ugyan egy soha meg nem térülő, roppant drága beruházás, de nincs arra hatáskörük és nem is feladatuk, hogy a tagállamokat eltérítsék az átgondolatlan beruházásoktól. Legföljebb azt vizsgálják, hogy a közösségi jog betűit betartják-e. Ráadásul a nukleáris projektekre nem mindenben érvényesek az uniós verseny- és közbeszerzési előírások. Az atomenergetikai beruházásokra ugyanis az Euratom-egyezmény vonatkozik. Erről egyébként jelenleg is parázs vita folyik Brüsszelben, a magyar beruházástól függetlenül, mert sokan nehezményezik, hogy az európai energiapiacnak van egy szektora, amire nem ugyanazok a feltételek érvényesek, mint a többire. Ez pedig alapvetően megkérdőjelezi az egységes energia piac működését.
Brüsszel azért is változtathatott 2015. novemberi kemény ellenállásán, mert időközben egyre inkább körvonalazódik a kétsebességes Európa terve. Márpedig nincs értelme keresztbe feküdni egy olyan ország nukleáris beruházásának, amelynek 10 év múlva lépnek be a termelésben az új reaktorai, és amely vélhetően már az uniós együttműködés perifériáján helyezkedik majd el. Ha Magyarország nem lesz részese a szorosabb európai integrációnak, sok szabály már amúgy sem fog vonatkozni rá, mivel valószínűleg a szorosabb energiaunióból is kimaradunk - mondta Jávor Benedek.
Nem kevésbé fontos tényező, hogy legalább két nagy uniós tagország jelentős cégeit is beveszi a kormány kivitelezésbe az oroszok mellé. A francia Alstom-csoport a generátorokat, turbinákat szállíthatja, német cégek pedig a biztonsági berendezésekkel szállhatnak be a nagy üzletbe. Nem lebecsülendő persze Günther Oettinger uniós biztos és Klaus Mangold üzletember Paks 2 melletti lobbi tevékenysége sem.
A piaci koncentráció elkerüléséért Paks 2-t le kell választani a Paks 1-t üzemeltető MVM-csoporttól, annak esetleges jogutódjától vagy bármely más, állami tulajdonban lévő energetikai cégtől. A Paks 2-ben termelt áram legalább 30 százalékát az áramtőzsdén kell értékesíteni. A maradékot pedig nyílt, átlátható árverésen kell eladni, ahol nem lehetnek támogatott kedvezményezettek. Ezek a feltételek viszont szinte lehetetlen feladat elé állítja a kormányt, ha ugyan egyáltalán valóban komolyan gondolta az olcsó áram koncepciót. A Greenpeace Magyarország becslése szerint Paks 2 üzemeltetéséhez akár évi 285 milliárd forint állami támogatásra is szükség lehet.
Legalább ekkora kockázatot jelent, hogy a Roszatom állítólag harmadik generációs VVR-1200-as reaktora némi technikai kihívásokkal küzd, vagyis - mint a Népszava is megírta -, a prototípust az oroszországi novovoronyezsi 6-os erőműben tesztelték, de csak két hétig üzemelt, utána le kellett állítani és azóta sem indították újra - figyelmeztetett Jávor Benedek, a Párbeszéd Európai Parlamenti képviselője. A reaktor a szentpétervári Leningrádszkájá 2-es esetében sem igazolta a várakozásokat. Szintén súlyos gondok vetődtek fel Fehéroroszországban is egy hasonló létesítmény építésénél is. Erre a konstrukcióra költene a hivatalos 3 ezer milliárd helyett becslések szerint legalább 7 ezer milliárd forintot az Orbán kormány - tette hozzá Jávor.
Áramvezeték - 80 millió euróból
2020-ig két villamosenergia-távvezeték létesül Magyarország és Szlovákia között - emlékeztetett a múlt heti megállapodásra az azt hazai részről aláíró állami MVM tulajdonában lévő Mavir. A mintegy 80 millió eurós - 25 milliárd forintos - beruházást az ilyen fejlesztéseket kiemelten sürgető EU is támogatja. Barta Judit, a GKI Energiakutató munkatársa szintén hiánypótlónak érzi a beruházást. Kérdésünkre, miszerint ez - a kormány szándékaival szemben - nem ösztönzi-e az importot és rontja le az új paksi blokkok megtérülését, úgy vélte: 2020 után akár olcsóbbakká is válhatunk északi szomszédainknál, amivel az áram fő szállítási iránya is megfordulhat.
M. I.
A kivitelező, fővállalkozó Roszatom mindenesetre üdvözli az uniónak a paksi bővítés állami támogatásával kapcsolatos döntését, és kész elkezdeni a paksi atomerőmű két újabb blokkjának építését - közölte az orosz állami vállalat hétfőn. A Roszatom 2017 végére tervezi az új energiablokkok építéséhez szükséges előkészítési munkák befejezését. A beruházás sorsa azonban még mindig bizonytalan. Az állami támogatás, vagy a nemzetközi közbeszerzési pályázat elmaradása miatt is az Európai Unió Bírósága "elmeszelheti" a projektet. Annál is inkább, mert Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár, korábbi ígérete szerint vélhetően a testülethez fordul, mert Brüsszel rábólintott Paks 2-re.
Ami eddig ismertté vált a Paks 2 szerződésből, az sokkal inkább védi az orosz, mint a magyar érdekeket. Ezért az LMP mellett Jávor Benedek is népszavazási kérdést adott be a Nemzeti Választási Irodának, ám egy referendum kiírásáig még hosszú az út.
Az már korábban világossá vált, hogy az Orbán-kormány hatalmas erőket mozgósít annak érdekében, hogy Brüsszelben számukra kedvező döntés szülessen – reagált hétfőn a parlamenti folyosón az Európai Bizottság döntésére lapunknak Szél Bernadett. Putyin elnöknek szintén ez az érdeke, így nyilvánvaló, hogy határokon átívelő „nyüstölés” folyt és az ebben résztvevő politikusok az atomlobbi érdekeit követték – állította az LMP társelnöke. Véleménye szerint a magyar embereknek most kell a kezükbe venni a sorsukat, szükség van a népszavazásra. A párt a kérdéseiket már beadta. Emlékeztetett, az LMP kezdettől fogva azt mondja, jó lenne, ha a Bizottság nem az atom, hanem inkább a zöldenergiák mellé állna, de végül ott is győzött a nukleáris lobbi. Itthon viszont még megálljt lehet parancsolni a beruházásnak. Szél Bernadett arról beszélt, a döntést követően még inkább követelni kell a paksi lobbi-szerződések kiadását, és utána néz, hogy állnak az ezzel kapcsolatban indított pereik.
Több évtizedre eladósítja a magyar költségvetést az Orbán-Putyin paktum, amelyet ráadásul titkosítottak. Erről Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője beszélt a plenáris ülés előtt a Népszavának. Véleménye szerint Brüsszel úgy gondolja, minden kormány eldöntheti, hogyan adósítja el magát, bár a végeredményről az országnak számot kell adnia. A frakcióvezető figyelmeztetett, ez a pénz, hiányozni fog az oktatásból, az egészségügyből. A szocialisták álláspontja nem változott, társadalmi vitát sürgetnek, aminek a végén népszavazással kell dönteni a beruházásról. Brüsszel ugyan kizárja, hogy az állami támogatásból származó haszon a Roszatomhoz kerüljön, de a magyar adófizetőknek biztos, hogy sokba lesz ez a beruházás. Az ráadásul Tóth szerint nemzetbiztonsági kérdés, hogy Magyarország évtizedekre kiszolgáltatja magát az orosz érdekeknek.
Nehéz úgy szakmai kérdésként tekinteni Paks 2-re a jobbikos Vona Gábor szerint, hogy azt „körbelengi a korrupció szele”. A radikális párt elnöke várakozó állásponton volt a brüsszeli döntéssel kapcsolatban, így azt sem tudta mondani, hogy meglepetésként érte, de azt sem, hogy számított rá. Viszont állította, az atomenergia ügye szuverenitás kérdése egy országnak. Számára nem unió döntése okoz gondot, hanem, hogy a paksi beruházással kapcsolatos pénzügyi döntéseket titkosították.
Kósa Lajos gondolt arra, hogy győzni fognak Brüsszelben. A döntést kurtán így kommentálta a Népszavának.
Népszavazást Paks ügyében nem lehet tartani, hiszen nemzetközi szerződésről van szó – válaszolta Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője szerint Paks egyértelműen az olcsó energiáról szól. Állította, ha az ország az energiaszükségletét olcsóbban tudná zöldenergiából fedezni, akkor minden normális ember azt mondaná, „ok” nincs szükség atomenergiára. Ám, mert sajnos nem így van, ezért Paks 2-t meg kell építeni. Harrach örül a brüsszeli döntésnek, amelyik véleménye szerint kérdéses volt, de most minden jóra fordult.
F.Á.
