Napirend előtt
Az urizáló fideszes elit kormányzása alatt tovább növekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek - kezdte a felszólalások sorát a szocialista Tóth Bertalan. A Fidesz azért tartja az indokoltnál magasabban az energiaárakat, mert azon egyesek, offshore cégek nyerészkednek. A Paksról kötött Orbán-Putyin-paktummal is nyerészkednek egyesek, ezért arról társadalmi vita után népszavazáson kell dönteni- szögezte le. Hozzátette, hogy az offshore hátterű Hunguard Kft. teljesen felesleges auditálást végez az állami és önkormányzati közműcégeknél, és ebből több milliárd forintot zsebelt be. A nyerészkedő piócákat el kell távolítani - hangoztatta.
Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára úgy reagált, hogy - és lepődjünk meg ismét a valós érvek hiányán - 2002-2010 között úgy kormányoztak a szocialisták, hogy a csőd szélére vezették az országot. Elmondta, az MSZP nem támogatta a rezsicsökkentést, kormányzása alatt pedig ötszörösére nőtt a gáz, kétszeresére az áram ára. Rámutatott, hogy most Magyarországon az uniós országok között második legolcsóbb a gáz, ötödik legolcsóbb az áram ára. Szerinte ha szocialistákra hallgatnának, akkor 15 százalékkal kellene emelni a gáz árát.
Szél Bernadett (LMP) a paksi bővítés kapcsán, azt "teljesen mocskos üzletnek" minősítve azrra hívta fel a figyelmet, hogy azzal a gyermekeink, unokáink életét hozzá akarják láncolni az atomlobbihoz. A beruházásról elfelejtették megkérdezni az embereket, a szakértőket, de arról politikai vita sem volt. Hozzátette: örültség Magyarországot újabb évtizedekre az atomenergiához láncolni, ami kockázatos és nagyon drága. A paksi népszavazás különbséget tesz korrupt, múltban ragadt, illetve a tiszta energiát akaró erők között - hangoztatta, megerősítve: az LMP nem akar nukleáris energiát.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt kérte a képviselőtől, hogy tartsa tiszteletben a paksi munkavállalók tudását, illetve azoknak az akadémikusoknak, tudósoknak a véleményét, akik támogatták az atomenergia meghonosítását Magyarországon.Jelezte ugyanakkor, a kormány tiszteletben tartja az LMP népszavazási kezdeményezését. Közölte, 2013 novembere óta az Európai Bizottság (EB) öt eljárást is lefolytatott a beruházás miatt, hétfőn pedig a beruházást az EU versenyjogával is összhangban találta.
A napirend előtti felszólalások sorában Kósa Lajos következett, aki - a vélhetőleg az új feladatnak eleget téve - előhozta az un. Szeviép-ügyet, amiről derék fideszes kollégája hétvégén már a sajtót összehívva "tájékoztatott," tette mindezt az Origo cikke alapján.
379 kisvállalkozót tett tönkre a Szeviép, amely mintegy 11 milliárd forint adósságot hagyott maga mögött. Az adóhatóság 2013-ban csődbűncselekmény miatt nyomozást indított, a büntetőeljárás most is zajlik a cégvezetőkkel szemben, akik több szálon kötődnek a szocialistákhoz, kiemelten Ujhelyi Istvánhoz, az MSZP alelnökéhez. Amikor a Szeviép a nagy pénzeket kapta, egy olyan ember volt az aláírási joggal rendelkező vezetője, aki Botka László szegedi szocialista polgármesterrel is szoros kapcsolatot ápolt, Ujhelyi Istvánnak pedig üzlettársa volt - mondta fel Kósa, aki azt is hozzátette: a mostani tárgyalásokon kiderült: "az eltűnt milliárdok az MSZP kasszájában végezték". A Szeviép alvállalkozóinak képviselője azt mondta, hogy a cég milliárdokat nem fizetett ki nekik, miközben a Szeviép több nagyberuházáskor olyan cégeket segített kölcsönökkel, amelyek Ujhelyi Istvánhoz köthetőek - mondta.
A felszólalásra Tuzson Bence erősített rá a "válaszában": a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerint ez az ügy azt mutatja, hogyan működött 2010 előtt Magyarország.
Interpellációk
Elkeserítőnek nevezte Magyarország helyzetét Burány Sándor (MSZP) az Európai Bizottság országjelentésének megállapításaira hivatkozva. Rámutatott: minden régió helyzete romlott, de Észak-Magyarországon a helyzet rosszabb, mint valaha. Erősödik Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia és Lengyelország is, és számos környező térség teljesít az uniós átlag felett - mutatott rá.
Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a képviselő által említett versenyképességi felmérés többéves adatokon alapul, sőt némely esetben olyan régi mutatókon, ami már "az önök kormányzása alatt kialakult állapotokat tükrözi". Szerinte az üzleti bizalom tekintetében jobb a helyzet Magyarországon, mint a visegrádi országokban, de az uniós átlagot is meghaladjuk. A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban igen.
Gyöngyösi Márton (Jobbik) arról beszélt, hogy még mindig homály fedi Ghaith Pharaon Magyarországra utazásának körülményeit. A nemzetközi terrorizmushoz ezer szállal kötődő Ghaith Pharaon és Orbán Viktor rejtélyes kapcsolatának nem igazán megnyugtató lezárása az üzletember állítólagos halála. Ha nem személyesen Orbán Viktor vagy a külügyi tárca keresi a kapcsolatot alvilági személyekkel, úgy ki lehet a hiányzó láncszem a miniszterelnök és Pharaon között - mondta Gyöngyösi, aki szerint ezt a szerepet Mészáros Lőrinc tölti be.
Tuzson Bence államtitkár egyértelműnek nevezte, hogy a néhai Pharaon Magyarországi tevékenysége megfelelt az itteni törvényeknek, az nemzetbiztonsági kockázatot nem rejtett magában. Egyúttal- nyilván érdemi válasznak szánva - zavaros hátterűnek nevezte mind a Jobbikot, mind Gyöngyösi Mártont. A választ a képviselő elutasította, a Ház megszavazta.
Intermezzo 1
A felszólalás alatt az interpelláló képviselő társai egy Stróman feliratú, ember nagyságú és formájú fehér figurát hoztak az ülésterembe, amelyet azonban az elnöklő Jakab István kivitetett. A felszólalás után Jakab István azt mondta: Gyöngyösi Márton megszegte az országgyűlési törvény szemléltetésre vonatkozó szabályait, amelyről tájékoztatni fogja a házelnököt. (juj)
Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a kormánynak csak akadály a környezet- és természetvédelem, ezért leépítette az intézményrendszert, így a kormányzati érdekből megvalósuló kiemelt beruházásoknál semmilyen intézményes korlát nem védi a városi zöldfelületeket. Több mint 500 egészséges fát irtottak ki az elmúlt négy évben a fővárosban, és hasonló "fanyűvés" történt vidéken is - mondta, Európában példátlan fairtást emlegetve. Külön kifogásolta például a Városliget és az Országház előtti Kossuth Lajos tér átalakítását.
V. Németh Zsolt környezetügyért felelős államtitkár válaszában azt mondta: minden beruházás esetében biztosított a környezet- és természetvédelmi szempontok érvényesülése. A Városligetről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a felújítással a zöldfelület nagysága a jelenlegi 60-ról 65 százalékra nő. Védelmébe vette a Kossuth tér rekonstrukcióját is, azzal ugyanis kiszorultak onnan az autók. Schmuck Erzsébet nem fogadta el a választ, de a parlament igen.
Intermezzo 2
Az LMP-s képviselő felszólalása alatt frakciótársai olyan "előtte, utána" feliratú - egyebek mellett a Hajógyári-szigetet és a Dagály strandot ábrázoló - molinókat mutattak fel, amelyek szerintük példák a fairtásra. Erre reagálva az ülést vezető Jakab István kifejtette: Szél Bernadett LMP-s frakcióvezető a házbizottságban kérte, hogy szemléltethessenek a plenáris ülésen, ezt azonban Kövér László házelnök nem engedélyezte. Ezért Jakab István megállapította, hogy az LMP-frakció molinózó tagjai megsértették az országgyűlési törvényt, amiről tájékoztatja a házelnököt. (juj)
Népszava fotó
Sneider Tamás (Jobbik) szerint Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester mára a legtehetségesebb vállalkozókat is "messze túlragyogja" eredményeivel, ám sikere mögött nem a verejtékes munka áll. Mára nincs ember, aki össze tudná számolni, hány cégben van érdekeltsége - mondta, azt kérdezve, hogy Mészáros Lőrinc kezeli-e Orbán Viktor miniszterelnök vagyonát.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár érdemi válasza szerint: Orbán Viktor minden évben leadta vagyonnyilatkozatát, amely mindig a valóságot tartalmazza, így a vagyoni helyzete világos. Szerinte jobb lenne, ha inkább a jobbikosok szállnának magukba.
Varga László (MSZP) a miskolcon kórház-összevonásokról érdeklődőtt, mint mondta: egyelőre úgy látszik, hogy egy egyszerű intézmény-összevonásról van szó, de az nem derül ki, hogy ettől mitől javul az ellátás színvonala.
Rétvári Bence azt felelte, hogy áprilisban Magyarország egyik legnagyobb kórháza jön létre Miskolcon, a kormány célja az átszervezéssel a betegellátás szervezettebbé és hatékonyabbá tétele volt. A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont megtette ezt.
Magyar Zoltán (Jobbik) azt kérdezte, hogy miért Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és családja privatizálhatta a Fejér megyei állami földterületek "legzsírosabb részeit", összesen 1391 hektárt. És a kormány mikor foglalkozik majd "Mészáros Lőrinc gazdagítása helyett" a vidék valódi problémáival, a valóban helyben élő, valódi családi gazdálkodókkal.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerint monden tökéletesen rendben van, a nyílt árverésen a gazdák, szigorú feltételek mellett, tisztességes piaci áron szerezték meg a földeket. A választ a képviselő nem, ám a parlament elfogadta.
Sallai R. Benedek (LMP) azt firtatta, hová teszi a kormány azokat az agrármilliárdokat, amit az EU és a magyar adófizetők adnak. Magyarországon 2014-20 között 3700 milliárd megy agrártámogatási célokra, ezzel azonban milliárdosokat, nagybirtokosokat támogatnak. Szavai szerint 500 gazdálkodó - a kérelmezők kevesebb, mint háromtized százaléka - viszi el a források közel egyötödét, s 2016 kifizetési statisztikái azt mutatják, nem változott semmi, Csányi Sándor vezeti továbbra is a támogatási listát - rögzítette, hozzátéve szó nincs a családi gazdálkodások támogatásáról. Azt kérdezte, meddig akarják hazugságokkal befolyásolni a közvéleményt?
Nagy István államtitkár szerint minden rendben van, a kormány nem vádolható azzal, hogy a nagybirtokosok pártján áll, egyre kisebb területekre bontják a nagybirtokokat a bérleti szerződések lejártával. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament igen.
