Evelinnek kevés a szabadideje, a felnőttek életét éli: az egyetem mellett naponta edzésre jár, a közelmúltban pedig munkát is sikerült vállalnia – azt viszont, hogy könnyű dolga lett volna, a legkevésbé sem lehet mondani - jelzi előre a problémákat a lap.
A munkakeresés során számos elutasítással kellett szembesülnöm, főleg az édesapám és a roma származásom miatt – mesélte a Magyarországon cseppet sem meglepő történetét Evelin. Volt olyan munkahely, amely indoklás nélkül küldött el a próbanapról. Máshol miután rám nézett a főnök, aki még csak be se mutatkozott nekem, annyit vetett oda, hogy átgondolták, mégsincs rám szükségük. Pedig tudták, hogy minden képességem megvan az adott munkakörhöz, hiszen két nyelven beszélek, és széles körű kapcsolatrendszerrel rendelkezem… Nagyon sokáig gyötörtem magam, önmagamban kerestem a hibát, nem értettem, hogy mit rontottam el.
Evelin később arra jutott, hogy ő semmit sem rontott el, ez az egész a munkáltatók szégyene.
Negatív megkülönböztetésben részesítenek azért, mert híres az apám, és a kisebbséghez tartozom. Az emberek buták és rosszindulatúak, ez van.
Gáspár Győző tanult és okos lánya a Borsnak elmondta azt is, hogy szeptemberben két-három hét munka után vettek el tőle egy állást. Az indoklás levélben érkezett, amelyben korábbi főnököm burkoltan édesapámra és a cigányságra utalt.
Evelinnek egy hónappal ezelőtt sikerült végre találnia egy olyan munkahelyet, ahol, a saját szavaival élve, „emberszámba veszik”. Részleteket nem árult el, annyit azonban elmondott, hogy irodai munkáról van szó.