- Az egyik legmaradandóbb emlékem Lőrinc Sándor temetése Fancsikán. Ő is a kelet-ukrajnai harcokban esett el. Megbeszéltem az édesanyjával, hogy fotózom a szertartást. Egy nappal korábban érkeztem, ott voltam a virrasztáson is és másnap reggel a temetésen. Egy nagyon kis szobában ültünk, ott volt a koporsó is, mellette sírt a férfi édesanyja. A légkör annyira megérintett, hogy hiába tudtam, hogy fotóznom kellene, nem tudtam felemelni a gépet az első tíz percben - mondta lapunknak Végh László, a Magyar Nemzet Magazin fotóriportere, aki a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjnak köszönhetően fotózott Kárpátalján 2015-ben és 2016-ban.

Volodimir Cirik ukrán katona temetése Uglyán (Uhlja)
Volt, hogy egy hetet, volt hogy egy hétvégét töltött ott, és bár úgy indult neki, hogy a kelet-ukrajnai harcok miatti mozgósítások lesznek a fő témái, minél több időt töltött Kárpátalján, nemcsak a sorozás, hanem az emberek hétköznapjai is egyre gyakrabban megjelentek a képein. Ebből született az a sorozat, amely most a Mai Manó Házban Kárpátalja az orosz-ukrán konfliktus árnyékában címmel látható.

András Mária esti imája Kőrösmezőn (2015)
Miközben Kárpátalja Magyarországon az utóbbi években elsősorban a 2014 márciusában kirobbant, az oroszbarát szakadárok ellen vívott harcok miatt kapott többször figyelmet, arról, hogy hogyan is élnek Kárpátalján az emberek, keveset tudunk.
A fotókon látjuk, ahogy a harcokban elesett fiatal katonák halálát egy közösség gyászolja. Hogy a katonatemetés után hogyan játszanak a gyerekek egy gépfegyverrel, felnő ugyanis egy generáció, amely számára a harc minden kellékével együtt természetessé válik a háború az országban. A kelet-ukrajnai konfliktusnak közvetett és közvetlen hatásai is megjelennek azon a területen, ahol továbbra is tartanak helyhatósági választásokat, gazdálkodnak az emberek, a temetői sírokon tyúkok kotlanak, a falvakban esküvőt tartanak. Miközben az életszínvonal folyamatosan romlik, ugyanis a háborúnak a mozgósításnál sokkal átfogóbb hatása van a gazdaságra.

Balog Kálmán muzsikus cigány otthonában Nagypaládon (2016)
Végh képei egy-egy hétköznapi jelenettel jól érzékeltetik annak a vidéknek az atmoszféráját, ahol sokan a perifériára kerültek, a pénz elértéktelenedett, a korrupció egyre nagyobb és az elszegényedés megnövelte főleg a fiatalok körében a nyugatra kivándorlók számát. A kiállítás ingyenes, március 12-ig minden hétköznap 14-19 óra között, hétvégén 11-19 óra között látható.