A kemény szavak azután hangzottak el, hogy a német hatóságok csütörtökön – a várható tömeg jelentette biztonsági kockázatra hivatkozva – megakadályoztak egy több várost érintő rendezvénysorozatot, amelyen felszólalt volna két török miniszter is. A felvonulások célja az lett volna, hogy a németországi mintegy másfél milliós török közösség tagjait rábírják: járuljanak az urnák elé a Recep Tayyip Erdogan török elnök jogköreit kiszélesítő alkotmánymódosítás érdekében tartott április 16-i népszavazáson.
Ankara felháborítónak nevezte a lépést, és bekérette Németország ankarai nagykövetét a török külügyminisztériumba. Pénteken pedig bombariadó okozott pánikot Gaggenauban, abban a városban, ahol az egyik lefújt csütörtöki rendezvényt tartották volna.
A két NATO-tagország viszonya egyre fagyosabb, mióta letartóztatták Deniz Yücelt, a Die Welt törökországi tudósítóját. Az újságíró az energetikai miniszter – egyúttal Erdogan veje – pénzügyeiről írt leleplező anyagot, a török hatóságok azonban terrorista propaganda terjesztésének minősítették a cikket.
Németország és – a menekültáradat megfékezése szempontjából is kulcsfontosságú – Törökország viszonya sokat romlott az Erdogan hatalma ellen intézett júliusi puccskísérlet óta. A török elnök azzal vádolja a nyugat-európai országokat, hogy nem ítélték el elég hamar és markánsan a puccsot, valamint azt sem vette jó néven, hogy sokan felemelték a szavukat az utóbbi nyolc hónap bosszúhadjárata ellen.
A feltételezett résztvevők utáni hajsza – amelynek sok esetben Erdogan politikai ellenfelei is áldozatul estek – azonban nem tántorította el azokat az ellenzékieket, akik pénteken Isztambulban és Diyarbakirban arra szólították fel a lakosságot, hogy szavazzanak nemmel az Erdogannak tejhatalmat biztosító alkotmánymódosításra.
