A kormány végre napirendre veszi a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezményt – derült ki az igazságügyi tárca február 14-én nyilvánosságra hozott előterjesztéséből. A megfogalmazott törvényjavaslat felhatalmazást ad az Országgyűlésnek az egyezmény kötelező hatályának elismerésére. Magyarország 2014 márciusában írta alá a szerződést, ám mivel azt máig nem ratifikáltuk, hazánkban nem kötelező érvényű. Az egyezményhez 43 állam csatlakozott, eddig 23-an már jóváhagyták.
Amikor a parlament igazságügyi bizottsága február elején Szél Bernadett (LMP) és Szelényi Zsuzsa (Együtt) javaslatát tárgyalta az egyezmény ratifikációjának Országgyűlés elé terjesztéséről, az Országház előtt nőjogi szervezetek demonstrációt szerveztek. A tüntetésen újból felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarországon rendszerint a családon belüli erőszak áldozatainak kell elmenekülniük, a megfelelő védelem helyett ők azok, akik bizonytalan helyzetbe kerülnek. A javaslatot akkor elutasította a bizottság, ám úgy tűnt, a kormány mégis meggondolta magát.
A minisztérium február 14-i előterjesztését február 23-ig lehetett véleményezni a tárca honlapján. A kormany.hu-n ma is megtalálható a javaslat, ám sorsáról semmit nem tudni. A parlament honlapján nem szerepel, vagyis a ratifikáció nem lesz gyors, pedig a kormánytöbbség egy-két nap alatt is képes törvényt alkotni, ha akar, itt viszont egy három éve aláírt szerződés ratifikációjáról lenne szó.
Ha a tervezet mégis az Országgyűlés elé kerülne és meg is szavaznák, az állam köteles lenne az áldozatokat segítő hatékony intézményrendszert létrehozni. Az egyezmény tartalmazza azokat a követendő protokollokat, amelyek a megelőzéssel, a társadalmi érzékenység javításával, a bántalmazottak védelmével és a lehetséges szankciókkal is foglalkoznak.
Már régen itt volt az ideje, hogy az Isztambuli Egyezményt a kormány a magyar jogrendbe illessze és végre Magyarországon is látványosan csökkenjen a nők elleni és családon belüli erőszak – mondta néhány hete Szelényi Zsuzsa. A politikus ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon olyan súlyos a nők elleni és családon belüli erőszak, hogy abba hetente egy nő és havonta egy gyermek belehal. Szerinte az egyezményben foglalt intézkedések elindítása, "és egy kisebb atlétikai csarnok árának ráfordítása" több százezer bántalmazott nő és gyermek életén javíthat. "A kormánynak meg kell sokszoroznia és elérhetővé kell tenni a bántalmazott nőket és gyerekeket védő szolgáltatásokat, otthonokat. Végül át kell tekinteni, hogy a magyar jogrend megfelelően szankcionálja-e a bántalmazást és szigorítani kell azt" - fogalmazott.
Üdvözölte a ratifikáció előkészítését Wirth Judit is. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület jogásza lapunknak elmondta: az egyezmény jogi lehetőség a helyzet javítására, ám ha elfogadják és hatályba is lép, még nem oldódik meg minden. "Reméljük, hogy a ratifikációt követő intézkedések is megfelelőek lesznek. Javaslatainkat, észrevételeinket a megadott határidőn belül megküldtük a kormány részére" - mondta. A jogász emlékeztetett: az egyezményhez "jár" egy nemzetközi monitorozó bizottság is, amely ellenőrzi, hogy azok az államok, amelyek ratifikálták, megfelelően betartják-e az abban leírtakat. Hozzátette: jó lett volna, ha már az előkészítés folyamatába is bevonják azokat a civil szervezeteket, amelyek évek óta a nők elleni, valamint a családon belüli erőszak ellen küzdenek, és nem a sajtóból értesülnek a fejleményekről.