Orbán és hívei is tisztában vannak azzal, hogy a többség nem tartja felkészültnek hazánkat egy olimpia megrendezésére, teljesen felesleges népszavazást tartani. Jól jelzi ezt a pályázat visszavonása. De Orbán szokásához híven mellébeszél. „… hogy Magyarországot megmentsük a szégyentől és komoly lejáratódástól, visszavontuk az olimpiai pályázatot… álomgyilkosság történt” - mondta. Ez igaz, csak elfelejtette hozzátenni, hogy szerény személye életünk álomgyilkosságaiban kiemelkedő szerepet játszott. Hányan álmodjuk, hogy a sürgős műtéteket, fontos orvosi vizsgálatokat várakoztatás nélkül elvégzik? Hányan álmodoznak fűtött, emberhez méltó lakásról, hány kisnyugdíjas álmodja, hogy szerényen megemelt nyugdíjából egyszer emberhez méltó életet élhet? Hány fedél nélkül tengődő álmodik saját hajlékról? Hány külföldre kényszerült álmodozik arról, hogy egyszer majd hazatér hazájába, ahol munkáját tisztességes bérrel honorálják, hány nagycsaládban született gyermek ábrándozik egészséges lakásról, ízletes, bőséges táplálkozásról? Szomorú, de Ady Endre több mint száz éve írt sorai (Álmodik a Nyomor) nagyjából egymillió polgártársunkra még ma is érvényesek. „Tiszta ágyat és tiszta asszonyt / Álmodik s vígan fölkacag, / Kicsit több bért, egy jó tál ételt, / Foltatlan ruhát, tisztességet / S emberibb szavakat.” Milyen szép lenne, Ady álma beteljesült volna!
