Brutális mértéket érhet el Magyarországon ma is az áfacsalás – sejteti most közzétett blogbejegyzésében Maximilian R. P. Gebhardt, 2013 és 2015 között korrupcióellenes elemzőként dolgozott az USA budapesti nagykövetségén. A Hungarian Spectrumon megjelent „A király meztelen” című írásában Gebhardt leírja: miközben az amerikai nagykövetség határozott fellépésére – amely korruptnak vélt magyar adóhivatali főtisztégviselők kitiltásával végződött - a kormány megtisztította az étolajpiacot az adócsalástól a kormány, közben más szektorokban továbbra is óriási „rendellenességek” mutatkoznak.
Gebhardt az autók, az energiahordozók, a légi járművek az elektronikai termékek exportjának és importjának az adatait összegezve arra jutott, hogy csak 2015-ben 3,37 milliárd dollárnyi terméket adhattak el nálunk áfamentesen. A jelenleg privát tanácsadóként dolgozó volt hivatalnok sejtetni engedi: ezek a súlyos adócsalásra utaló tételek ma is feszültséget okozhatnak az Egyesült Államok és Magyarország között.
Gebhard szerint így nyer értelmet Matolcsy György jegybankelnök minapi, paranoid parlamenti megnyilatkozása arról, hogy „egy NATO nagyhatalom” a budapesti nagykövetségéről „katonai és titkosszolgálati puccsal próbálta megdönteni az Orbán-kormányt. Gebhardt, aki diplomata volt a nagykövetségen állítja: szó sem volt semmiféle puccskísérletről, ezzel szemben a két ország között 2014-ben valóban komoly diplomáciai konfliktusokat okozott adócsalás ma is működik. Így elképzelhető, hogy a jegybankelnök mostani furcsa elszólását is afféle „figyelmeztető lövésnek” szánhatta a magyar kormány - éppen úgy, mint a végül a kitiltási botrányt kiváltó egykori Napi Gazdaságban megjelentetett, szintén a kormányoldal részéről kiszivárogtatott dezinformációkkal.
Az ügyben korábban lapunknak megszólalt korábban az amerikai nagykövetség is, közölve: Magyarország az USA NATO-partnere, szövetségese, így soha semmiféle puccskísérletet nem készítettek itt elő, Matolcsy György szavai pedig „hiteltelenek”.
Mint Gebhardt ecseteli: az ÁFA alapú adócsalás legegyszerűbben a külkereskedelmi mérlegből érhető tetten. Ehhez tudni kell, hogy a termékek után áfát mindig az eladás helyén kell kifizetni, azaz export esetén a célországban import estén pedig itthon. Erősen leegyszerűsítve kétfajta „utaztatásos” áfacsalás létezik: az egyik esetben az innen származó árut papíron exportálják külföldre, ilyenkor zsebre vágják az exportált termék után járó áfa-visszatérítést (akár többször is) majd idehaza terítik az árut. Ilyenkor itthon természetesen bejelentik az adóhatóságnak az exportra kerülő árut, ám célország adóhatóságának nem, mivel ott meg nem akarnak áfát fizetni a csalók. Ugyanez a helyzet, csak fordítva, amikor külföldről hoznak be terméket. Ilyenkor a kiindulási ország hatóságait még értesítik a szállítmányról, ám az itteni hatóságot értelemszerűen nem, mivel itt nem akarnak áfát fizetni. Az áru végül mindkét esetben csökkentett az itteni piacon kel el, ráadásul rendkívül jutányos áron, súlyos versenyhátrányba hozva az adófizető cégeket. Mivel az EU-ban Magyarországon a legnagyobb, 27 százalékos az áfa, így az ilyen adócsalás óriási jövedelmeket nyújt.
Bár a csalók igen alaposan dolgoznak, így egy-egy ügylet után eltüntetik a megutaztatott árut fuvarozó cégeket. A turpisság a kereskedelmi statisztikákban érhető tetten. Az ide behozott termékek ugyanis megjelennek a kinti statisztikákban, ám a magyar határt átlépve nem. A fiktív exportra kerülő, itteni áru pedig megjelenik a magyar kereskedelmi statisztikában, ám a célország statisztikáiban nyoma vész.
Az export és import adatok különbségét elemezve jutott el Maximilian R. P. Gebhardt arra, hogy csak 2015-ben 3,3 milliárd dollárnyi „lyuk” volt a magyar statisztikákban az egyes termékek között. Gebhardt táblázataiból kiderül: 2015-ben elsősorban a második típusú csalás dívott, azaz a bűnözők külföldről elektronikai termékeket, autókat és légi járműveket terítettek nálunk áfa nélkül. Ez a terület adta a feltételezett adócsalás zömét, 3 milliárd dollárt. Ráadásul, mint a táblázatokból kiderül, 2015 végére folyamatosan növekedett a hozzánk beérkezett, adócsalt áru mennyisége is.
A kereskedelmi statisztikából ugyanakkor az is visszakövethető, hogy az innen kiinduló utaztatásos áfacsalás hogyan esett vissza a 2014-2015 körüli amerikai fellépések nyomán. Így az étolaj, az ásványi nyersanyagok adómentes importja 2012 körül érte el a tetőpontját, majd 2015-re mindkét termékkörben pár százmillió dollárra esett vissza az adócsalt áru mennyisége.
